Hajszál a levesben, nyers hús és koszos evőeszközök. Néha előfordul, hogy a várva várt éttermi lakoma nem egészen úgy sül el, ahogy az ember azt elképzeli. De vajon milyen esetekben van értelme reklamálni, hogyan kell előadni a panaszt, és milyen eredményt várhatunk tőle? A Lifehacker a másik oldalhoz, vagyis a vendéglátósokhoz fordult a válaszokért.
Miért lehet reklamálni?
Eric Wood, a Ranch Pizza tulajdonosa és séfje azt mondja, ő nem szokott nagy ügyet csinálni egy hajszálból – ami valószínűleg a leggyakoribb „idegen tárgy” a vendéglátásban, és még a legtisztább konyhákban is előfordul –, de abszolút érhetőnek tartja, ha valaki visszaküldi miatta az ételt. Közvetlen fenyegetést talán nem jelent, de nyilván, nem túl étvágygerjesztő.
A higiéniai hiányosságok, illetve az ételbe kerülő sérülésveszélyes tárgyak, mint amilyen egy üveg- vagy fémdarabka, viszont már súlyosabb problémának számítanak, hiszen komoly egészségügyi kockázatokat vethetnek fel. A séf szerint a vendég reklamációja emellett akkor is érhető, ha előre jelzi, hogy allergiás egy hozzávalóra, de ezt végül mégis figyelmen kívül hagyják a konyhán.
És mi van abban az esetben, ha az étel nincs átsülve? Wood szerint ez helyzetfüggő. Ha a csont mentén enyhén rózsaszín maradna a csirkecomb, az nála még a belefér kategóriába tartozna, de ha egyszer annyira nyersen kapná meg a húst, hogy az egészségét féltené, gondolkodás nélkül visszaküldené.
És ha nem jó a bor?
A boroknál leginkább a „dugóbetegség” adhat okot megalapozott panaszra. Ha észreveszed, hogy penészes, dohos szagot áraszt, inkább ne is idd meg, mert megfertőzhette a TCA nevű baktérium, amitől az ital teljességgel élvezhetetlenné válik.
Attól, hogy egy fogást kevésbé találsz finomnak, még nem jelenti azt, hogy baja lenne vagy rosszul lenne elkészítve. Wood megjegyezte, ha egy kuncsaftja kifogásolná a főztje ízét, nem kérne érte pénzt, vagy újra elkészíteni neki, csak hogy jó fej legyen, vendégként azonban soha nem jutna ilyesmi eszébe. Legfeljebb akkor, ha kiderülne, hogy komoly hibát vétettek a konyhában, mondjuk, beledöntenének egy bödön sót a levesbe anélkül, hogy észrevették volna.
Mit mondjak?
Wood szerint a legfontosabb, hogy próbálj udvarias maradni. Valahogy így:
Elnézést. Sajnos találtam egy kis alufóliadarabkát a szendvicsemben, és attól tartok, hogy több is lehet benne.
Ezen a ponton érdemes egy kis hatásszünetet tartani, mert a pincér jó eséllyel magától is előáll egy megoldással. Ha mégsem, nyugodtan tedd hozzá, hogy „tudnának készíteni egy újat?”.
A bárban a ráutaló magatartást is beválhat. Ha úgy kérsz ki egy másik italt, hogy az előtted lévőhöz láthatóan még alig nyúltál hozzá, egy jó mixer meg fogja kérdezni, hogy mi a baj, és szó nélkül kicseréli neked. Nem, az első italt így már nem tarthatod meg, és ezután már ne is nagyon panaszkodj, mert lehet, hogy nem is a mixer a ludas.
Hol tehetek panaszt?
A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete gyakran megkapja a kérdést, hogy mit lehet tenni, ha egy fogyasztónak nem ízlik az étel. Erre azt szokták mondani, hogy az ehető szintet mindenképp el kell érnie.
Az ízlés dolga jogilag nincs szabályozva, tehát, hogy sós vagy sótlan-e a leves, abban objektíven nehéz állást foglalni. Ha azonban a steaket kifejezetten átsütve kéred, de nem így kapod meg, akkor könnyen indokolható a kifogás, hiszen a hibás teljesítés „kézzel fogható”.
„A szolgáltatás tárgyának speciális mivolta miatt különösen fontos, hogy amint észleljük a problémát az étellel kapcsolatban, haladéktalanul jelezzük a felszolgálónak. Ezzel lehetőséget adunk arra, hogy helyben orvosolni tudják a kifogásunkat, és a probléma egyből rendeződjön. Amennyiben nem rendeződik a probléma, panaszunkat jegyezzük be a vásárlók könyvébe, amire a vállalkozásnak 30 napon belül, érdemi, írásos választ kell adnia. Ha élelmiszer-biztonsági kockázat merül fel, éljünk bejelentéssel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál” – javasolja Facebook-posztjában az egyesület.
A szálláshelyekre vonatkozó panaszokkal kapcsolatban alábbi cikkünkkel kerülhetsz képbe:
