Mikor és milyen okból éghet le otthonunk? Mit tehetünk biztonságunk érdekében, és hogyan növelhetjük túlélési esélyeinket, ha egyszer megtörténne a baj? Most minden kérdésedre választ kaphatsz!
A közelmúltban megjelent egy amerikai kutatás, amely szerint a tűzesetek fele éjjel 11 és reggel 7 óra között történik. Ennek kapcsán kifaggattuk a katasztrófavédelmet a hazai statisztikákról, és hogy mit tanácsolnak, hogyan előzhetőek meg a lakástüzek.
Mikor keletkezik a legtöbb lakástűz?
„A lakástüzek kialakulása 99 százalékban emberi tevékenységre vezethető vissza, így hazánkra nézve nem igaz, hogy éjszaka, alvás közben keletkezik a legtöbb tűz”
– magyarázta a Dívány.hu-nak Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, a katasztrófavédelem szóvivője. A szakember szerint a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon éppen hogy napközben keletkezik a lakástüzek zöme, ami abból adódhat, hogy ilyenkor vagyunk a legaktívabbak otthon.
A katasztrófavédelem az alábbi grafikonon mutatta meg az idei tűzesetek időbeli eloszlását. Ahogy láthatod, eszerint a legnagyobb veszély délelőtt 11 óra körül, illetve délután 17 és 18 óra között fenyeget minket.
A szóvivő szerint a tűzoltókat évente összesen 6000-7000 lakástűzhöz riasztják, naponta átlagosan 15-20 alkalommal, de ez a szám ősszel és télen a duplájára is emelkedhet. Ennek az az oka, hogy a hűvösebb időben kevésbé mozdulunk ki, többet főzünk, fűtünk, ahogy a szabadidős tevékenységeink nagy részét is otthon töltjük. Ezek pedig mind-mind hozzájárulnak a lakástüzek kialakulásához.
Télen napi átlagban 2-3 lakás válik lakhatatlanná,
holott ezek a tüzek könnyen megelőzhetőek lennének.
Mi okozza a lakástüzeket?
Mukics Dániel azt mondja, a tűzesetek általában öt okra vezethetők vissza. A következőkben gyakoriságuk szerinti sorrendben vesszük végig a jellemző veszélyforrásokat, és kitérünk arra is, hogy a szóvivő szerint hogyan lehet kiküszöbölni azokat.
1. Nyílt láng (gyertyák, mécsesek) használata.
A legegyszerűbb, ha a gyertyát vagy mécsest egy tűzálló tálra tesszük, így ha az leég, akkor sem gyújtja meg az asztalterítőt. A közelükben ne legyen semmilyen tárgy, mely lángra kaphat.
2. Elektromos eszközök zárlata, a hálózat túlterhelése.
Ne oldjuk meg okosba’! Lehet, hogy a szomszéd, a házmester vagy a gondnok úgy gondolja, hogy nagyon jó villanyszerelésben, de a lakásban az elektromos hálózat kiépítését vagy átalakítását bízzuk inkább szakemberre.
Műszaki cikkeket soha ne a piacon vásároljunk, helyette keressük a műszaki szaküzletekben a magyar nyelvű használati utasítással rendelkező termékeket, amelyekre a gyártó garanciát vállal.
Sokan egész nap konnektorba dugva hagyják azokat a műszaki cikkeket is, amelyek nem erre lettek kitalálva. A hűtőszekrényt nyilván nem kell kihúzni, de a mobiltelefon töltőjét, a hajvasalót, vagy más kisgépet, melyet nem használunk egész nap, még kikapcsolt állapotban se hagyjuk 24 órán át a hálózatba dugva, mert gyakori, hogy ezek zárlata vezet lakástűzhöz.
3. A fűtőeszközök hibái.
Teljesen mindegy, hogy mivel fűtünk otthon, legyen az konvektor, kandalló, cserépkályha, kombi cirkó vagy kazán, a fűtőeszközöket évente egyszer tanácsos szakemberrel ellenőriztetni, és ha szükséges, kitisztíttatni. Ezek az eszközök lánggal égnek, vagy hőt termelnek, meghibásodásukból tragédia is lehet.
4. Sütés-főzés.
Gyakori, hogy egy-egy étel többet időzik a tűzhelyen vagy a sütőben, mint azt a recept javasolja. A tűzhelyen felejtett olaj meggyulladhat, ezt ne próbáljuk meg vízzel oltani, mert egy robbanásszerű tűzgömb alakul ki, ami meggyújtja nemcsak a konyhát, hanem az ott tartózkodókat is. Ha a felhevült olaj meggyullad, zárjuk el a tűzhelyet, és fedjük le egy fedővel az edényt. A mobiltelefon úgyis egész nap nálunk van, állítsuk be rajta az időzítőt, amikorra elkészül az étel, így biztos nem fogjuk sütőben vagy a tűzhelyen felejteni.
5. Dohányzás.
Ne aludjunk el hamarabb, mint a cigi.
A szóvivő szerint mindezek alapján tehát nem kell attól félni, hogy éjszaka nagyobb eséllyel gyullad ki a lakás. Teljesen mindegy, hogy családi házban vagy társasházban lakunk, a tűzeseteket mi, emberek okozzuk, így megelőzésükről, megfékezésükről is mi tudunk időben gondoskodni.
És mi legyen az ajtóval?
Az amerikai kutatás azt tanácsolja, hogy mindenki csukott ajtónál aludjon, mert a tűz így kevesebb levegőt kap, és lassabban terjed. Mukics Dániel azzal egyetért, hogy ez késleltetheti a lángok terjedését, viszont abból a szempontból veszélyesnek tartja, hogy csukott ajtónál csak később észlelhetjük a tüzet. Márpedig minél később vesszük észre a bajt, annál később tudjuk kihívni a tűzoltókat, így nagyobb lehet a kár, sőt a menekülési esélyünk is csökken.
Mit tehetünk még a megelőzésért?
A szóvivő azt javasolja, hogy lakásonként legalább egy füstérzékelőt szerezzünk be, és onnantól kezdve teljesen mindegy lesz, hogy nyitva vagy csukva van-e az ajtó. A készülék már a kialakulásakor jelzi a tüzet, így a kisebb lángokat akár mi magunk is el tudjuk oltani anélkül, hogy testi épségünket veszélyeztetnénk.
Egy jó minőségű füstérzékelő, amelynek a szavatossági ideje 10 év, 8 ezer forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy
napi 2 forint az ára annak, hogy a tűz keletkezéséréről időben értesüljünk.
Mivel a gép 80 decibelnél is hangosabban jelez, a sípoló hangra még az is felébred, aki éppen mélyen alszik.
Mit csináljunk, ha tüzet észlelünk a lakásban?
Próbáljuk megőrizni a hidegvérünket, és lehetőleg minél előbb cselekedjünk. Mukics Dániel szerint vész esetén ezek a legfontosabb teendők:
- Hívjuk fel a 112-es segélyhívó számot.
- Azonnal segítsük a gyerekek, idősek, magatehetetlenek szabadba jutását.
- Csukjuk be az ajtókat, ablakokat. Ezzel csökkentjük a tűz levegőellátását, és nehezítjük a lángok terjedését.
- Ha van lehetőségünk, áramtalanítsuk a lakást.
- Nagy füst esetén négykézláb kússzunk ki a szabad levegőre, így kevesebb füstöt, vagyis kevesebb mérgező gázt lélegzünk be.
- Értesítsük a szomszédokat is.
A szóvivő végezetül felidézte, a tűzoltók csak a múlt hétvégén 60 lakástűzhöz vonultak ki, melyekben ketten életüket vesztették, öten pedig megsérültek.
A közhiedelemmel ellentétben nem a lángok hőhatása miatt halnak meg az emberek egy tűzben, hanem
a belélegzett mérgező füst okozza a tragédiákat.
Az említett kutatásról az alábbi linkre kattintva olvashatsz.
