Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hol adategyeztetésre, hol mesés nyereményekre hivatkozva környékeznek meg, vagy egyszerűen csak visszahívatják magukat egy távoli országból. A telefonos csalók kreativitása nem ismer határokat, ha a megkopasztásodról van szó. Mutatjuk az átverés mestereinek leggyakoribb trükkjeit!
Manapság elég sűrűn hallani azokról az átverésekről, melyek során a rafinált szélhámosok kifejezetten a mobilhasználókat veszik célba, kisebb-nagyobb károkat és nem kevés bosszúságot okozva nekik. A Telenor ezért is tartotta fontosnak, hogy összegyűjtse a legjellemzőbb csalástípusokat, és megoldásokkal szolgáljon, hogy védekezni tudj ellenük. A listát a teljesség jegyében a másik két mobilszolgáltató felhívásaival egészítettük ki.
1. Online belépés
A mobilozók a telefonos ügyintézés helyett ma már gyakran az online ügyfélszolgálatot veszik igénybe a számlafizetéshez, vagy szolgáltatások aktiválásához. Bár sokan nem gondolnák, hogy a rendszerrel vissza lehet élni, a csalók erre is találtak módot. Ha mondjuk valaki azzal jön, hogy add meg neki a belépési adataidat, mert be akarja fizetni a számládat, jogosan gyanakodhatsz, hogy nem nemes szándékok vezérlik.
A Telenor szerint többször is előfordult már, hogy a csalók az adatokhoz hozzájutva idegenek nevében rendeltek csúcskategóriás okostelefonokat egy általuk megadott kiszállítási címre, majd a részletfizetést áldozataikra „bízták”.
A megoldás: Ne add ki a belépési adataidat. Még akkor se, ha úgy tűnik, hogy ezt maga a szolgáltató követeli. A távközlési cégek ugyanis nem szokták elkérni egyetlen ügyfél belépési azonosítóját és jelszavát sem.
2. Feltöltőkártyás beazonosítás
A csalók olykor arra hivatkoznak, hogy – a 2017-ben életbe lépett előírásoknak megfelelően – be kell azonosítaniuk a feltöltőkártyás ügyfelet, miközben igazából bizalmas adatokat próbálnak kinyerni belőle. Itt ugyanarra megy ki a játék, mint az első pontnál. Arra, hogy a begyűjtött információk birtokában a csalók drága okostelefonokat szerezzenek a kárára.
A megoldás: Válaszd a hivatalos adategyeztetési lehetőséget, amit a Telenorrál például ezen az oldalon, a cég üzleteinek valamelyikében, vagy a 1220-as ügyfélszolgálati telefonszámon tehetsz meg.
3. Valótlan nyereményjáték
Ennél az elterjed trükknél a csaló a Telenor munkatársának nevében, hívószámkijelzés nélkül hívja fel az ügyfelet, hogy nyert valamit, majd az örömhír közlése után hozzáteszi: nyereményét csak akkor tudja átvenni, ha „a technikai költségeinek fedezéséhez” egy kisebb/nagyobb összeget tölt fel egy adott telefonszámra.
Szinte ugyanígy ostromolják a Vodafone ügyfeleit is. A csaló a szolgáltató alkalmazottjának kiadva magát keresi meg az előfizetőt, hogy ő lett a szerencsés kiválasztott egy nyereményjátékon, ám mielőtt még bármi történne, legyen szíves elfáradni egy bankautomatához, és ott végezzen el egy tranzakciót a megadott „kóddal”.
A trükk egy másik változatánál arra kérik az áldozatot, hogy az ügyintézéshez adja meg adatait (személyi azonosítóját, elérhetőségét, bankszámlája, bankkártyája adatait, stb.), melyekkel aztán jól visszaélnek. Sőt, az is megesik, hogy nem futnak felesleges köröket, és ráveszik az alanyt, hogy a nagy összegű nyeremény felvételéhez először utaljon el egy bizonyos összeget.
A nyereményjátékos csalók a Magyar Telekom ügyfeleit sem kímélik: pénznyereménnyel, autóval vagy más értékes ajándékkal húzzák el előttük a mézesmadzagot, és cserében Domino egyenlegfeltöltést kérnek.
A megoldás: Nyeremények miatt ne tölts fel egyenleget, ne végezz banki tranzakciókat (hiszen a nyereményjátékoknál nem szokás ilyen feltételeket szabni), és ne add ki a bankszámlád, bankkártyád adatait sem. Ha bepróbálkoznak nálad, jelezd a szolgáltatónál, ha pedig netán bedőltél volna a csalásnak, fordulj az illetékes nyomozó hatósághoz.
4. Telefonszámla faxolás
Egyes esetekben a csalók egy kedvezőbb tarifa hamis ígéretével környékezik az ügyfeleket, hogy faxolják el (egyáltalán ki faxol még manapság!?) nekik a telefonszámláik másolatát. Valójában azonban csupán a személyes adatokra kíváncsiak, melyeket felhasználva az előfizető terhére akarnak drága okosmobilt rendelni.
A megoldás: A számláidat vagy azoknak a másolatait soha ne add ki idegeneknek.
5. Külföldi telefonhívás
Az év elején viszonylag sok magyar mobilozó (köztük én is!) tapasztalhatta, hogy egy egzotikus országhoz tartozó telefonszámról csörgették meg őket. A Telenor szerint a csalók ennél a módszernél arra utaznak, hogy az áldozat reflexből visszahívja őket, állítólag azért, mert a nemzetközi hívás bevételéből valamilyen úton-módon nekik is jut.
A megoldás: Ez talán nem fog annyira meglepni. Ne hívj vissza számodra ismeretlen külföldi telefonszámokat.
6. Kéretlen üzenet
Hasonló elven működik az az átverés is, melyre a Vodafone hívta fel a figyelmet. Ennek a lényege, hogy emeltdíjas hívószámáról küldenek üzeneteket az előfizető számára, ami lehet egy teljesen ártatlannak tűnő szöveg, mondjuk egy „Szia! Hogy vagy?”, vagy valamilyen szexuális jellegű tartalom is. Az SMS fogadása ugyan még ugyan nem kerül pénzbe, de ha valaki botor módon reagál rá, az már igen. Általában nem is kevésbe.
A megoldás: Ha emeltdíjas (+3690, 0690, +3691 vagy 0691 kezdetű) számról kapsz kezdetű üzenetet, értelemszerűen ne válaszoljon rá se SMS-ben, se visszahívással.
7. Kamu fizetési felszólítás
Az internetes adathalászok e-mailben küldenek „kamuszámlákat”, netán elmaradt fizetésre, késedelmi díj befizetésére buzdító felszólításokat, abban bízva, hogy a címzett rutinszerűen kicsengeti a számlán szereplő összeget. Csakhogy a pénz az ő zsebükbe vándorol.
A megoldás: Nézd meg, hogy milyen feladótól jött az értesítés. A Telenor például kizárólag az eszamla@telenor.hu e-mailről, vagy a +36 20 202 0043-as telefonszámról küld számlalevelet. Ha nem vagy biztos a dolgodban, nézd meg, hogy korábban milyen elérhetőségről kerestek.
8. Mobil vásárlás
A Telekom felhívása alapján gyakori visszaélési forma, hogy a nyerészkedők azonnali pénzösszeg felajánlásával gyanútlan embereket kérnek fel nagy értékű készülékek és magas havi díjú előfizetések megvásárlására. Ha valaki belemegy ebbe, később azon veheti észre magát, hogy a részleteket, előfizetési díjakat neki kell állnia, ami abból a szempontból is kellemetlen, hogy ha nem fizet, akár rendőrségi eljárás is indulhat ellene.
Nem példa nélküli az sem, hogy valakit az ismerősi köréből kérnek meg, hogy kössön előfizetői szerződést és vásároljon készüléket a számukra. Amíg az ismerős rendesen fizet, addig nincs is gond, de ha elmarad a részlettel, vagy a havi díjjal, azt veszik elő, akinek a neve a szerződésen áll.
A megoldás: Ne köss előfizetést/ne vegyél részletre mobilt másnak, akármilyen szépen is kéri.
