Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pálcikaetikett dzsungelében szemlátomást igencsak könnyű elveszni, ami persze jól jöhet azoknak, akik unatkoznak, vagy csak szívesen megnéznék, hol van az a határ, amikor már az elnézőbb pincérek is rászólnak az emberre.
Augusztus 4-e a pálcika napja Japánban. Ennek örömére Aliz, egy Japánban élő magyar lány összefoglalta a japán kultúráért lelkesedő, de a bottal evésről vajmi keveset tudó kezdők számára, mi az, amit csak a legnagyobb tahók művelnek a pálcikáikkal. Persze az ideges, bosszús arcok minden bizonnyal nagyságrendileg szórakoztatóbbak a helyeslő és bólogató japánoknál, kitűnő útmutató lehet tehát Aliz gyorstalpalója azoknak is, akiknek minden álma, hogy teszteljék kicsit a japánok tűréshatárát.
Az egyik pálcikát amúgy a hüvelyk-, a mutató- és a gyűrűs ujjal érdemes megragadni, nagyjából úgy, mint egy ceruzát, csak kicsit feljebb. A másik pálcikát ezek után a középső- és a gyűrűsujj közé érdemes csúsztatni, bár ha valaki tényleg csak idegesíteni szeretné a japánokat, természetesen más, alternatív módon is megmarkolhatók a botok.
A repertoár
Nem illik két egymáshoz nem passzoló pálcikát megragadni. És egy kézben egy pálcikát tartani is bunkóság természetesen, pedig ha valaki szépen marokra veszi az egyiket, máris elkezdheti narválmódra felnyársalni a szilárdabb, nagyobb ételdarabokat. Ami szintén illetlenségnek számít persze, azt sugallja ugyanis, hogy a gyanakvó vendég nem biztos abban, megfelelően átsült-e az étel. Lenyalni szintén hatalmas taplóság a pálcikákat, ezt tehát semmi esetre se hagyjuk ki a repertoárból. Szintén alkalmas lehet a japán étteremlátogatók és egy-egy szigorúbb sushi szakács felingerlésére, ha valaki kanálként használja a pálcikáit, vagy megfordítja őket, és a szedésre kijelöltek helyett a saját pálcikáin markolatát használja arra, hogy egy-egy közös tálból kiragadjon valamit.
Ebből is látszik, hogy a japánok bizony nem tétlenkedtek az előző 1500 évben, korántsem ért még véget ugyanis a pálcikás bűnök listája. Nem szeretik azt sem, ha valaki egy-egy tál tetejére fekteti az épp nem használt pálcáit, erre külön pálcika pihentetőjük van a jobb éttermeknek. Ugyancsak tahóságnak számít, ha valaki nem kóstolgat, hanem kiválaszt egy ételt, és szisztematikusan elpusztítja az összes fellelhető falatot, nem ér ugyanis rangsorolni sem. Ha még mindig unatkoznánk, vannak drasztikusabb módszerek is: ilyen például a pálcikával dobolás, vagy a csak halotti szertartásokon használt rizsbe szúrt pálcikás technika, amit úgy tűnik szintén nem illik az élők szeme láttára, temetéseken kívül bemutatni.
