Bevehetünk lejárt szavatosságú gyógyszert?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy-egy vény nélkül kapható szerrel lehetünk bátrabbak, de sok olyan gyógyszerfajta is van, amivel semmiképp nem ajánlott kísérletezni.

Sokakban felmerül a kérdés, vajon biztonságosak és hatékonyak-e a lejárt szavatosságú gyógyszerek. Ahogy az a Huffington Post cikkéből is kiderül, sok függ az újrahasznosítani tervezett gyógyszer típusától, tárolási körülményeitől, és természetesen attól is, pontosan mennyi ideje járt le a szavatosságuk. Bizonyos esetekben működhet a dolog, de azért jó pár olyan gyógyszer is akad, amivel jobb, ha nem kísérletezünk. 

Mikor lehetünk bátrabbak

„Ha valami olyasmit vesz be valaki, aminek a szavatossága csak néhány hónapja vagy egy éve járt le, és megfelelő körülmények között tárolták, az a legtöbb gyógyszer esetében szerintem nem problémás. A gyógyszergyártó cégek ugyanakkor nem fogják vállalni a felelősséget” – mondja David Nierenberg, a vészjósló nevű Dartmouth-Hitchcock Egészségügyi Központ gyógyszertannal és toxikológiával foglalkozó részlegének vezetője. 

Ez főleg a vény nélkül kapható gyógyszereke igaz, de csak abban az esetben, ha megfelelő körülmények között tárolták őket, azaz nem érte őket közvetlen napfény, nem tárolták őket nedves, nyirkos, vagy épp túl meleg, esetleg túl hideg helyen. A garasoskodásra hajlamos újrahasznosítóknak jó hír lehet az a 2000-es kutatás is, ami az amerikai hadsereg által felhalmozott, lejárt szavatosságú gyógyszereket vizsgálta. A tesztelt gyógyszerek 90%-a évekkel a szavatosságuk lejárta után is teljesen mértékben megőrizte hatékonyságát, ami megerősíteni látszik azt a feltételezést, miszerint a gyógyszercégek általában biztosra mennek, és inkább alábecsülik a készítményeik tartósságát. 

Mivel ne kísérletezzünk

Mindez jó hír lehet, ha valakinek egyszerűen nincs pénze vagy lehetősége új gyógyszerek beszerzésére, de fontos tudni, hogy jó pár olyan termék is van, amit semmiképpen nem ajánlott a szavatosság lejárta után beszedni.  Nierenberg elsőként a folyékony készítményeket emelte ki. Egy-egy üveg tartalma ugyan steril addig amíg ki nem bontjuk, de utána könnyen beszennyeződhetnek és elszapordhatnak bennük a különböző mikroorganizmusok. Különösen igaz ez a szemcseppekre, ezért áll ott a tájékoztatón, hogy az üvegcse ne érintkezzen a szemhéjjal. 

Az anginás, vagy koszorúér-betegségekkel rendelkező betegeknek felírt nitroglicerin tartalmú tablettákkal is illik vigyázni, ezek ugyanis különösen érzékenyen reagálnak a melegre, és könnyen hatástalanná válhatnak. Hasonló a helyzet az antibiotikumokkal is, nincs garancia arra, hogy egy korábbi lebetegedés után megmaradt antibiotikum hatásos-e még, bár egy antibiotikum kúra előtt amúgy is javallott orvoshoz fordulni. 

Éves ellenőrzés

Nierenberg szerint az a legjobb megoldás, ha minden évben átnézzük a maradék gyógyszereket, és megszabadulunk a lejártaktól. Persze semmiképp ne húzzuk le ezeket a vécén, hanem vigyük be egy gyógyszertárba, ott átveszik a pakkot. Az ökölszabály pedig összességében úgy fogalmazható meg, hogy jobb nem a gyógyszereinken spórolni, ha bizonytalanok vagyunk, szerezzünk be mindig új és biztosan hatékony szereket. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Karáth Péter
Karáth Péter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.