Valószínűleg a megemelkedett lakásáraknak is betudható, hogy egyre többen élnek konténer lakásokban vagy mobilházakban. A housebeautiful.com hívta fel a figyelmünket arra, hogy az úgynevezett gypsy wagonok, más néven vardók, azaz a cigány lakókocsik is reneszánszukat élik, olyannyira, hogy nemcsak a 20. század első felét túlélt darabokat újítják fel, de sokan vágnak bele a hippi stílusú kocsik összerakásába is. Sőt, olyan is van, aki az airbnb-n hirdeti felcicomázott, franciaországi vardoját éjszakánként 31 ezer forintért.
De mi is az a vardo?
Nem meglepő módon van saját weboldala is már a jelenségnek: a gypsywagon.co.uk kultúrtörténeti gyorstalpalót is szentel a vardo eredetének. Eszerint a Brit-szigeteken élő cigányság az 1800-as évek közepéig gyalog járt és sátorban éjszakázott, később pedig ezekben a vidáman feldíszített, fából készült lakókocsikban élt, és ez volt a legértékesebb tulajdonuk is. A lóval húzható kocsikat egyébként Franciaországban fejlesztették ki az 1810-es években, de a vásározó és cirkuszos cigányoknak köszönhetően hamar megjelentek Angliában is.
Sajnos nagyon kevés vardo maradt fenn eredeti állapotában, ezért többnyire a nedves brit időjárás és szú a felelős. A “szerencsés túlélők" magángyűjteményekben és múzeumokban állnak felújított (vagy felújítás alatt lévő) állapotban, az új generációs vardo építők és festők pedig a fennmaradt eredeti tervek alapják igyekeznek megépíteni az újonnan készült vagonokat.
A 19. század közepére már beépített fűtés és főzési lehetőség is volt a kocsikban, az első világháborút követően azonban, a gépkocsik térhódításával eltűntek. A 40-es évekre az úton lévő romáknak csak mintegy 1 százaléka élhetett ilyen hagyományos, lóvontatta vardóban. Sok kocsi például azért pusztult el, mert a temetési szertartásoknak megfelelően a tulajdonos halálával az értéktárgyait is elégették.
Néhány évtizeddel később sem a vándorló romák, hanem a természetbe vágyó városlakók leheltek új életet a vardókba és használják őket lakókocsiként vagy miniházként. Ma már teljes körűen berendezhető, fürdőszoba témában például ez a pottyantós WC-ként is működő szék az egyik legbizarrabb amit a témában találtunk:
A wikipedia.org szerint a vardót jellemzően családok vagy nászutas párok megbízásából építették, általában tölgy-, kőris-, cédrus- vagy fenyőfából, és hat hónaptól akár egy évig is eltarthatott a befejezése. A kocsiknak hat fő stílusát különböztetjük meg, a hagyományos stílusban épült vardót Ledge-nek, a városit Readingnek nevezték, de gyakran kapta a nevét az építőjéről is. Ez például egy 1920-as modell, amit 2016-ban felújítottak:
A vardókat díszes, hagyományos roma szimbólumokkal pingálták ki, de sok vagonban voltak lovas, kutyás, madaras, oroszlános, virágos vagy szőlős fafaragások is, ezeket gyakran aranyfüsttel vagy festékkel emelték ki.
A vardo egyébként megjelenik a brit író, Roald Dahl Danny, a világbajnok című könyvében, vagy a Csillagpor című kalandfilmben is.
A tinyhousetalk.com oldalán találtunk egy eladó, de felújításra szoruló, Reading-stílusú vardót, amiért 12 ezer dollárt (nagyjából 3,5 millió forintot) kér a tulajdonosa. Ez nagyjából annyi, mint amennyit a 3D nyomtatott házakért szokás mostanában fizetni, de a trendet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már olyan vardo is van a piacon, amiben hipsztereket megcélzó vegán kávézó működik.
A Reading egyébként az eredeti építő nevéről, Dauton and Sons of Readingről kapta a nevét az 1870-es években. A kite kocsiként is nevezett vardo híres volt arról, hogy nemcsak esztétikus, de praktikus is volt, mivel közutak mellett a nehezebb terepeken is elboldogult. A 10 láb hosszú kocsi elöl és hátul is tornácos volt, tetőablakkal, és bonyolult oroszlánfejes vízköpők díszítették.