Jelentős változásokon mentek át az ablakok az elmúlt évszázadokban. Hála a lelkes Instagramozóknak, mi is szemtanúi lehetünk a fejlődésnek.
Ha már rácsodálkozott a korunk építészeti dokumentálásában jelentős szerepet vállaló Instagram szebbnél-szebb épületeire, lépcsőire és padlóira, akkor valószínűleg azon már meg sem lepődik, hogy a világ ablakait is lelkiismeretesen fotózzák és töltik fel az oldalra a felhasználók. Természetesen nemcsak a modern kor ablakai mozgatják a közösség fantáziáját, hanem a történelem során sokat látott darabok, illetve a templomablakok is.
A wikipedia.org információi szerint az ókori egyiptomiak csak szellőzés céljából alakítottak ki ablakot az épületeken, míg Görögországban már a kilátás miatt használták őket, bár ezek akkor még általában csak a belső udvarra néztek. Az ablak, mint funkció, a Római Birodalomban ment át komoly fejlődésen, ebben az időszakban használtak először üveget, viszont a nyílásokon elhelyezett osztások és a védelmi funkciót ellátó rácsok már az üveg előtt használatosak voltak.
A népi építészetben sokáig ablak nélkül készült például a közép-amerikai nádkunyhó, az eszkimók iglója, a mongol jurta, az indián bőrsátor, a tipi, illetve az afrikai szalmaviskó is. Ezzel ellentétben az ősi Japánban, Kínában és Koreában papír ablakokat készítettek. A középkortól kezdve azonban egyre fontosabbá vált a használata, a román stílusú építészetre például a zömök, félköríves ablakok jellemzőek, a gótika idején az egyházi és a világi építészetben is a csúcsíves, nagyméretű ablakok voltak a trendik, míg a barokk a díszes ablakkereteket hozta divatba. Meglepő, de a polgári házaknál csak az 1500-as évektől lett gyakori az üveg használata, akkor javarészt fával sűrűn berácsozott ablaktáblákba helyezték bele az üveget. A #windows hashtaget beírva számtalan ablakkal találkozhat a képfeltöltő oldalon, a galériában pedig megnézheti, hogy milyen ablakok voltak és vannak divatban világszerte!
