Energiatermelő járólappal világítanának a francia pályaudvarokon

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A naponta áthaladó több ezer utas mozgási energiájával nemcsak a menetrend-kijelzők, de akár a világítás is működtethető.

A megújuló energiaforrások, mint a nap, a szél, vagy éppen a mozgásból származó energia bizony egyre jobban terjedőben vannak. Ez nem is csoda, hiszen a tiszta energia olyan kincs, amit minden ország a magáénak akar tudni (kivéve persze azokat, ahol külön büntetőadót vetnek ki rá). Egyetlen gond van vele: az, hogy az így kinyerhető mennyiség egyelőre nem éri el a kívánt szintet.

Ilyen kihívás például, hogyan oldják meg az éjszakai világítást, vagy éppen az, hogyan lehetne biztosítani egy pályaudvar, és az ottani vonatok energiaigényét megújuló forrásokból. A válaszhoz vezető út egyik nagy lépése lehet a Pavegen cég tervezte járólap – számolt be róla az inhabitat.com.

Ez egy olyan burkolat, ami képes kinyerni a kinetikus, azaz mozgásból származó energiát oly módon, hogy képes áramot előállítani abból, ha valaki átmegy rajta. Az illető lépéseinek ugyanis van egy úgynevezett mozgási energiája, amit a járólap át tud alakítani. Ez semmilyen hatással nincs a járólapon közlekedőkre, viszont arra tökéletesen alkalmas, hogy kisebb berendezéseket – mint amilyen például egy led égősor – működtessen. A burkolatot az SNCF, vagyis a Francia Nemzeti Vasúttársaság egyik, az Innovációs és Kutató épületében helyezték el tesztelés céljából. A mindössze hat járólap, illetve a rajtuk áthaladó dolgozók működtetik a folyosó világítását, és még egy falra szerelt monitort is képes ellátni energiával.

A párizsi teszt persze nem az iroda áramellátását hivatott fejleszteni. A társaság azon dolgozik, hogy a pályaudvarok padlózatába építenének be hasonló elven működő járólapokat, amivel a vasút jelentős többletenergiához juthatna. Erre pedig szükség is van, mivel a francia energiafelhasználás 1.5%-ért a vasút felel. Ráadásul, ha belegondol ez nem is rossz ötlet: egy pályaudvaron átlagosan naponta több ezer ember halad keresztül, és ha egy irodai folyosón áthaladó napi kb. 80 ember (az ide-oda sétálást is beleértve) képes a folyosó világítását és egy kisebb kivetítőt működtetni, akkor a pályaudvaron áthaladó utasok akár a teljes világítást és a nagy menetrend-kijelzők üzemeltetését is fedezni tudnák.

Fotó: pavagen.com

Sajnos a járólapok itt még nem tartanak, de a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a nem is olyan messzi jövőben talán már városok járdái termelik az áramot a közvilágításhoz, a reklámtáblákhoz, vagy éppen a tömegközlekedés elektromossággal üzemeltetett járműveihez.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

ST
ST
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.