Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Elkezdődött az ültetési szezon, így jó ha tudja, hogy mire kell figyelnie a magok és palánták kiválasztásánál, és hol érdemes beszereznie azokat!
Egyre többen próbálkoznak a kertjükben azzal, hogy kifejlett növények ültetése helyett magról vagy paláról neveljenek sajátokat. Főleg akkor, ha nem csak virágos-, hanem konyhakertjük is van.
Vetőmagok, hagymák
A vetőmagok kiválasztása csak első blikkre egyszerű feladat. Az ember csak megnézi a képeket, amiket a zacskókra nyomtatnak, és máris összefut a nyál a szájában. Ugyanakkor azzal nem árt tisztában lenni, hogy itt is csak illusztrációról van szó, és vetőmagban is mellé lehet nyúlni.
„Akárcsak az élelmiszereknél, a virághagymáknál-vetőmagoknál kerüljük a gyanúsan olcsó termékeket. Az egyik minőségi - és az árban is megjelenő - mutató a fajta, egyes nemesített (nagyobb, zamatosabb termésű, hosszabban termő, stb.) fajták akár két-háromszoros áron kaphatók. Azért ne gondoljunk nagy dologra, mondjuk 150-200 Ft helyett 3-400 Ft-ba kerül egy tasak. Hogy lássuk a számokat például a sárgarépa vetőmagjának "ezermagtömege" (g/1000 db mag) ~2 g, azaz egy 5 g-os tasakban ~2500 db mag van. A nemesített fajták tehát jobb tulajdonságúak, a válogatott ellenőrzött magok pedig jobb arányban hajtanak ki. Sajnos a régi csomagolású és/vagy alacsonyabb minőségű (ez előfordul például diszkont üzletekben) magoknak alig 10-20% hajt csak ki. A kertészetek, szakboltok eleve nagyobb választékúak, kedvünkre válogathatunk akár 2-300 féle zöldség- és fűszermagból, illetve ezek minősége is megbízhatóbb.
A magok jellemzően 1-2 évig vannak csúcsformájukban, de egyes fajták 4-5 évig is megőrzik csírázóképességüket. Mivel a csomagolást kötelező ráírni a magokra, ne legyünk restek azt ellenőrizni, ha az több, mint egy éves, akkor lapozzunk!” – mondja Boross Dávid az Oázis kertészet munkatársa.
Ha virágoskertet tervez, akkor magok helyett valószínűleg inkább hagymákkal lesz dolga. Ebben az esetben valamivel egyszerűbb a helyzete, mivel ezeket általában úgy csomagolják, hogy szabad szemmel könnyen meg tudja vizsgálni a tartalmat.
„A virág- és dughagymák a magokhoz hasonló minőségi ismérvekkel rendelkeznek. Fajtafüggő, de egy-egy csomagban 1-20 db van: a nagyobbakból (pl. amarillisz) kevesebb, a kisebbekből (pl. krókusz) több. A csomagokat érdemes megtapogatni, a száraz, kemény hagymákat keressük, hiszen ezek a jobb minőségűek. A nem megfelelően, vagy túl sokáig tárolt hagymák megrothadnak, ha csak 1-2 ilyen darab is van a csomagban, akkor már ne vegyük meg. A kertészetekben ősszel és tavasszal is hatalmas virághagyma választékot találunk, több száz fajta is lehet a polcokon, áruk 3-400 Ft-tól indul, de a különlegességek 1500 feletti áron kaphatók. A gyűjtők, virág-ínyencek akár 4-5 ezer Ft-os darabárata is megadnak egy-eyg ritkaságért, de aki már látott ilyet nyílni, hamar megérti."
Palánták
Palántázni nem éppen egyszerű feladat. Nem csak pepecs munka, de a növények számára olyan körülményeket kell biztosítani, amik folyamatos odafigyelést igényelnek, hiszen nem mindegy sem a páratartalom, sem a fénymennyiség. Ha nem akar a palántázással szöszölni, akkor meg is veheti a szükséges apróságokat.
„A virág-és zöldségpalánták közül a szemmel láthatóan erősebbeket válasszuk. A nagyobb cserépben szebben fejlődnek a növények, ezt a termelők is tudják, de a nagyobb cserép drágább is. Egy zöldségpalántának legalább 10-12 cm-es cserép kell, egy jobb fajta így 5-600 Ft-ba is kerülhet. Nem érdemes spórolni, hiszen a döntés arról szól: hazaviszünk-e egy 300 Ft-os halálra ítélt növénykét, vagy rászánunk kicsivel többet, de néhány hét múlva szüretelünk. A kertészetekben a palántákat a tűző naptól, esőtől védő tető alatt, de nem légkondicionált helyen, vízzel árasztható növényasztalon tárolják. Amikor tehát hazavisszük, akkor érdemes egyből kiültetni, és az első pár héten óvni az időjárás viszontagságaitól” – ajánlja a szakértő.
