Öt jó évük van még a dizájnhamisítóknak

Olvasási idő kb. 3 perc

Ezentúl a dizájn ékszerek, bútorok és világítótestek is olyan szerzői jogvédelem alatt állnak majd, mint a műalkotások, festmények, épületek, könyvek vagy zenék.

Sikerrel verték az asztalt a dizájnerek az Egyesült Királyságban a múlt év második felében, a kormány ugyanis 2020. április 6-tól ténylegesen hatályba lépteti azt a szerzői jogokra vonatkozó törvényt, amely a tervezők által készített bútorokat, világítástechnikai termékeket és ékszereket védi a hamisítóktól. A törvényt az Enterprise and Regulatory Reform Act már 2013-ban elfogadta és úgy volt, hogy 2018-ban hatályba is lép majd, de a kormány nemrég bejelentette, hogy az új törvényhez hozzákapcsoltak egy három éves konzultációs szakaszt. Ettől azt remélik, hogy az átmeneti idő lehetővé teszi majd az érintett vállalkozásoknak, hogy alkalmazkodjanak az új rendelethez. A türelmi időről a bennfentesek szerint a márkás termékek importálásával foglalkozó Expired Copyright Homeware Organisation győzte meg a kormányt - számol be az illegális illetve tömeggyártást szabályozó rendeletről a dezeen.com.

Fotó: View Pictures / Europress / Getty

Tehát ezentúl ezek a termékek is olyan szerzői jogvédelem alatt állnak majd, mint más műalkotások, festmények, épületek, könyvek vagy zenei anyagok. „Nagyszerű, hogy a dizájn ilyen szerves részét képezi az életünknek, legyen szó építészetről, ékszerekről vagy lakberendezési tárgyakról. Azokra az élvonalbeli tervekre, amelyek kiállták az idő próbáját, továbbra is nagy az igény, így a legmegfelelőbb körülményeket kell biztosítanunk a tervezőinknek” – mondta Lucy Neville-Rolfe a brit kormány szellemi tulajdonnal foglalkozó minisztere.

„Jelenleg ezek a művészeti minták 25 év után elveszítik szerzői jogi védelmüket, így akár már sorozatban is gyárthatják őket. Ezt igazságtalanságnak érzem, tekintve hogy a legtöbb európai országban az olyan művészeti alkotások, mint az irodalom vagy a zene még a művész halálát követő hetven évig védve vannak. Miután figyelmesen végighallgattuk a tervezők és a vállalkozások álláspontját, a kormány úgy határozott, hogy 2020. áprilisában bevezeti a jogszabályi változásokat” – mondta a Neville-Rolfe az új szabályozásról, amit elsősorban olyan meghatározó márkák sürgettek, mint a Vitra, az Artek, a Flos, Fritz Hansen. Aktívan részt vett a kampányban az Elle Decoration szerkesztője, Michelle Ogendehun, aki 2011-ben indított mozgalmat a cél érdekében, mikor megtudta, hogy David Cameron miniszterelnök felesége replikákat vásárolt a Castiglioni testvérek 1962-ben tervezett Arco állólámpáiból.

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

„Úgy gondolom, hogy ezek az idők a végéhez közelednek, mondhatnám úgyis, hogy a kínai másolatok napjai megvannak számlálva. A kínai fogyasztók egyre inkább elfordulnak a másolatokról, mivel egyre inkább tudatában vannak annak, hogy mi a különbség a magas minőségű termékek és az olcsó hamisítványok között. Egy átlagos vásárló már sokkal jobban észreveszi a termékek közötti különbséget, mint tíz vagy akár öt évvel ezelőtt, amikor még bármit megvettek féláron, és észre sem vették a minőségbeli különbséget. Jelenleg is megindult már egyfajta átrendeződés, a termékhamisítás helyett most inkább a világ ismertebb szállodáit koppintják előszeretettel Kínában. Legutóbb például a brit építész, Zaha Hadid Wangjing Soho névre keresztelt épületével kalózkodtak Pekingben” - nyilatkozta a hír hallatán a Design Sanghai kreatív igazgatója, Ross Urwin. Szavainak némileg ellentmond az olasz designer, Stefano Giovannoni azon állítása, miszerint jelenleg több, mint ezer kínai vállalat másolja az általa tervezett Bombo széket az országban.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?