Bojkottálja a párizsi hangversenyterem megnyitóját a tervező

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A napokban átadott épület a koncerttermét tervező Jean Nouvel szerint még nincs is befejezve.

Három év csúszással, pár nappal ezelőtt, január 14-én nyitották meg a nagyközönség előtt a Párizsi filharmonikusok új székházát, amit a betervezett 200 milllió euró helyett végül 387 millió euróból sikerült felhúzni. A székházban természetesen nemcsak komolyzenei koncertek, hanem egyéb kortárs zenei programok és kiállítások is helyet kapnak majd, a 2400 férőhelyes nagyterem egyik különlegessége például, hogy azt úgy tervezték, hogy senki se ülhessen 32 méternél messzebb a zenekartól – számol be az egyébként egy hangos autóút mellé felépített épületről a dezeen.com.

Állítólag lehet majd járni a tetején
Fotó: Julien Hekimian / Europress / Getty

Azonban nem mindenki ért egyet a francia elnök, Francois Hollande által átadott épülettel. Az épület egyik tervezője, az ismert francia építész, Jean Nouvel például bojkottálja a párizsi hangversenyterem megnyitását, ezért nem is vett részt annak megnyitóünnepségén. „Túl korai átadni a Philharmonie de Parist. Az az épület még nincsen befejezve. Még akusztikai teszteket sem végeztek a koncertermeken. Az ütemterv nem tette lehetővé, hogy tiszteletben tartsák az építészeti és műszaki előírásokat. Annak ellenére, hogy erre már 2013-ban is figyelmeztettem őket” – mondja el kétségeit az üggyel kapcsolatban a 69 éves Nouvel, aki a nagytermet tervezte a Parc de la Villette környékén található épületbe, amelynek 52 méteres lejtős fém tetejét úgy tervezték meg, hogy arra akár ki is léphessenek a látogatók.

Jean Nouvelnek aggályai vannak a megnyitóval kapcsolatban
Fotó: Dave J Hogan / Europress / Getty

„Számos cikket publikáltak velem kapcsolatosan a közelmúltban, és a televízióban is azt állították, hogy többek között én vagyok a hibás a költségek túllépése miatt. Ezek a vádak nem megalapozottak és rendkívül károsak a hírnevemet illetően. Nem tűröm, hogy valótlan, rágalmazó és becsmérlő írások jelenjenek meg rólam” – szögezte le a 2008-ban Pritzker-díjjal kitüntetett építész, aki kaotikusnak nevezte a székház körüli botrányt, amiért szerinte a francia szenátus illetve az önkormányzati hivatal is felelősség tehető.

„'2015 tavaszán, a szezon végén nyit a Philharmonie de Paris, így igazi kihívás lesz majd odacsábítani a világ legnagyobb zenekarait. Az igazi szezon szeptemberben kezdődik majd az Orchestre de Parisban" - ezzel a mondattal kezdte egyik cikkét a francia Vanity Fair egyik szerzője, Pierre Boulez 2013 szeptemberében. És milyen igaza van, idén ősszel, amikor az építkezés valóban befejeződik, akkor lesz itt az ideje annak, hogy békésen és méltósággal felavathassuk a koncertermet” – mondja Nouvel.

Így fest a 2400 férőhelyes koncertterem.
Fotó: Julien Hekimian / Europress / Getty
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.