Ismét itt a hétvége, és végre lehet egy kicsit lazítani, azonban ha a Szigeten szeretné ezt megtenni, nem árt, ha előre felkészül a költségekre!
„Már második napja próbálok a Szigeten különböző piákkal berúgni, de mindhiába! Az első napon fröccsöztem és Cuba librét ittam, a második napon már dobtam a bort, és maradtam a jól bevált vodka-szódánál. Azért kezdtem a borral, mert nem akartam piára több ezret elkölteni, és a fröccs még finom is ebben a rohadt melegben. A legolcsóbbat, a Kékfrankos Rosét választottam, bár ne tettem volna! Hatni nem hatott, viszont fájt tőle a fejem! Később próbálkoztam a Bacardi Colával, de abból meg mintha elpárolgott volna az alkohol. Okulva a történésekből másnap már vodkáztam – nem törődve a pénzzel, de azon kívül, hogy a citromos szódavíz jólesett, túl sok mindent nem éreztem, viszont minden egyes pohárnál otthagytam körülbelül 1200 forintot. Jó, lehetne még sörözni is, de azt utálom!” – mesélte el tapasztalatait egy lány.
Utánajártunk mi is, hogy hogyan és mennyiből lehet berúgni a Szigeten, és ehhez külföldi barátaink segítségét is kértük. Öten voltak srácok, és mindannyian hasonló adottságokkal bírnak: fiatalok és bírják a piát. Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogyha „külföldiül” megy a rendelés, ugyanannyit kell-e fizetni a dolgokért. Csütörtökön elkezdődött tehát a nagy próbaivászat.
Az A38 sátránál kezdtük, elsétáltunk a Világzenei színpadig, és ott egy kicsit megpihentünk, mielőtt nekiindultunk volna a Nagyszínpad melletti kocsmasornak. Mindenki mást ivott, így lehetett mérni, hogy melyik alkohol mennyire üt. Volt, aki végig sörözött, fröccsözött, rumozott, vodkázott, és volt egy srác, aki bevállalta a pálinkát, bár elmondása szerint életében nem ivott még ennél undorítóbb dolgot. Mondjuk, a Fényt mindannyian megkóstolták, de hát az csak egy kis szmötyi, ami állítólag erős. Este kilenckor kezdték az ivászatot, és hajnali négyig bírták. Az Arénánál is feltérképeztük a terepet, és nem hagytuk ki a sajtósátrat sem. Az árak mindenhol azonosak voltak, bár furcsa módon a Backstage-ben 100 forinttal többet számoltak fel egy fröccsért, de ezt nem tettük szóvá. Azt viszont igen, hogy az Instant bodegájánál a Cuba libre egy alig kétdecis pohárba érkezett, aminek a fele jég volt (az egyik holland srác rendelte), miközben az italtáblájukon így szerepel: Cuba libre, 3 dl, 1400 forint. Visszamentem az ott dolgozó lányhoz reklamálni, mire közölte velem, hogy ez az ital nem tőlük van. Mondtam neki, hogy itt állunk heten a pultjuk előtt – tele pohárral, aminek alapján erősen feltételezhető, hogy most kértük ki őket, tőlük. Bár nehezére esett, de végül átrakta a piát egy nagyobb pohárba, kelletlenül öntött még hozzá rumot, és visszanyomta a kezembe. Nem szemétségből, de kértem, ha már Cuba libre, ne spórolja ki belőle a citromot sem. Ezen is kiakadt, de ismét elvitte a poharat, és végül megkaptuk azt, amiért 1400 forintot fizettünk. (A hab a tortán, hogy nem is volt három deciliteres poharuk, tehát nem is értem ezt a háromdecis Cuba libre-dolgot…)
Ez lett a vége
A fröccsöző Vicét ivott a legolcsóbb borból, ami 250 forint/dl, a szódának decije pedig körülbelül 60 forint lehet. Tehát a fél liternyi Vice körülbelül 700 forint, azaz alig több mint fél liter Dreher sör. Összesen hét pohárral ivott meg, plusz egy Fényt 1100 forintért, így körülbelül hatezer forintot költött alkoholra. Az est végére kellemesen érezte magát, be ugyan nem rúgott, viszont hamar kidőlt. A sátrukban kikötöttek között az első helyen végzett. Aki a sört választotta, nyilván a legolcsóbbat: Dreher 580 forint/0,5 l szintén jó passzban volt, és végigbulizta a Szandi-koncertet, ami ugye nem kis teljesítmény, és közben még arra is volt ideje, hogy megtanulja a szöveget és a refrént – együtt énekelve hazánk csodálatos, csitrinek öltözött dívájával: „igááz tínédzsör lámúú…”. 5160 forinttal lett rövidebb a Metapay. A Bacardizó nagyon könnyen szerelembe esett éjfél után, tombolt az Arénában (ahol egyébként olyan Cuba librét adtak, amiben végre lehetett érezni, hogy van benne valami, ezért külön köszönet érte!), és simán bírta az estét különösebb gond nélkül. Mindezért 10 900 forintot fizetett. Nekünk fájt ez a rengeteg pénz, mert ugye tudjuk, hogy egy üveg Bacardi ára körülbelül 3300 forint, de ő annyira nem kapott sokkot, az ő pénztárcájukhoz mérve ez még belefér egy fesztiválon. A vodkás már nem járt ilyen sikerrel, osztotta a tapasztalatait az italt kimérő lánynak: a szódán kívül mást nem igazán érezni. Ez az a pia, amit az is nyugodtan fogyaszthat, aki nem bírja az alkoholt, ettől nem fog egykönnyen berúgni. Mondjuk, mivel drága, akár ki is hagyhatja a vodkát; a sima szóda kijön pár száz forintból. Körülbelül 8800 forintot költött, amit soknak talált azért, hogy be se rúgjon. Kicsit sajnáltuk szegényt, hogy ezt kellett innia egész este… A holland gyomrot megviselő pálinka hozta a formáját! Miután az első két pohár nagy nehezen lement, a többi shot simán lecsúszott. Ezek nagyjából egy árban vannak: 800-900 forint/4 cl. Ízre a legjobban a málnát bírta. 5900 forintot ivott el (a sörözővel majdnem azonos mennyiségű pénzt költött), egy darabig jól volt, aztán már csak a bokorban lehetett rátalálni. Az est végére a rumozó is könnyített magán, hogy ne forogjon vele minden, inkább lefekvés előtt kidobta a taccsot.
Ezeket az összegeket figyelembe véve, mindenki jobban jár, ha a Sziget melletti Auchan parkolójában kezd melegíteni, és az est hátralevő részében – zenehallgatás közben – csak rátölt pár pohárkával.
A galériában ön is megnézheti, hogy mennyiért tudná megvenni kedvenc italát!
Tetszik Önnek a Dívány Shopaholic blogja? Keressen minket a Facebook Shopaholic oldalán is!
