Pedig Szibériában viszonylag kevés néger él

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szóval, amikor elmúlnak az ünnepek, és az idegrendszerünk windowsos hibaüzenetekkel bombázza a szürkeállományt, valahányszor csak a tévéképernyőre pillantunk, miszerint komoly hibák vannak a bemeneten, nem is szólva a vírusfertőzés veszélyeiről, ne essünk kétségbe. Ki lehet próbálni a rádiót is, bevált találmány, Marconitól tavalyig sokat fejlődött világszerte, tavaly pedig sokat romlott, legalábbis erre, mifelénk. Mindenképpen érdekes alternatívája a képládának.

Jól van, de mit hallgassunk? Szerencsére a kódolt, előfizetéses rádióadást nem vezették be, a kábelest pedig már elfelejtettük – ne tessék nevetni, volt ilyen, az ötvenes években, rádió a községházán, hangszóró az otthonokban, kettő között hosszú drót, mindenki azt hallgatta, amit beállítottak neki. És nem igazán a luxemburgi adót.

Ugye, Sláger nincs, Danubius nincs, miért is lenne, tán még röhögnénk reggelente, ahelyett, hogy rambókéssel a fogunk között, arcunkra sötét csíkokat festve készülünk a dzsungelharcra. Van viszont kismillió adó mazochisták számára, melyeket itt és most nem lenne értelme megnevezni, mindenki megtalálhatja őket magának. Odáig tehát eljutottunk, mit nem érdemes hallgatni és mi az, amit nem találunk. De mi az, ami van?

Van például szombaton és vasárnap rumba

Meg szamba, mambó, tangó, miegyéb, csak latin zene legyen. A – gyengébbek kedvéért – Latin címet viselő zenei koktélt B. Bíró László vezeti a Klub rádióban, és hangvétele a szó legjobb értelmében nevezhető sajátosnak. Meglehet, hogy akad, akinek nem tetszik a csevegő modornak ez a formája, ezen nem lehet, és nem is kell segíteni, ám azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a műsorvezetőnek van stílusa. Ráadásul nem a bevált receptet követi, miszerint ömlesszük a lármát blokkokba, óránként négyszer pedig szóljunk közbe oly módon, hogy felesleges pletykákat osztunk meg a jobb sorsra érdemes hallgatósággal.

B. Bíró tudása a latin kultúráról kifejezetten enciklopédikusnak nevezhető, ezt próbálja megosztani velünk heti egy alkalommal, még akkor is, ha a kísérlet sikere eltörpül a feladat nagyságához képest. Aki nem akar okulni – pedig érdemes – az elég, ha a zenéket hallgatja, mert valódi csemegék zörögnek a dobozban, olyasmik, amiket nem hallhatunk máshol. És igen, kultúrmissziós feladatot lát el, hiszen aki korábban nem kedvelte volna ezeket a ritmusokat, az is ráérez az egzotikus ízekre. Már, ha legalább egy kicsit nyitott és érdeklődő.

Van vudu, makumba és santeria…

Vannak hírek és érdekességek, van vudu, makumba és santeria, leásunk az afrikai gyökerekhez és előfordulnak a legmodernebb irányzatok, például a reggaeton – sajnos, csupán egy órányi terjedelemben. Paradox, de pont az a baj, hogy mire átérezné az ember ennek a világnak a hangulatát, már vége is a műsoridőnek. Másnap ugyan van egy ismétlés, harmadnap meg egy teljesebb válogatás az elhangzott számokból, de nyugodtan el lehetne ezt hallgatni akár egész délután is. Főleg a kuriózumokat: a minap nem kis meglepetést okozott az orosz nyelvű rumba, lévén Szibériában viszonylag kevés a néger.

Egyszóval, a műsor kiváló és hézagpótló, nagy kár, hogy más rádióadók még nem jöttek rá, mennyire népszerű manapság Magyarországon ez a zene. Vagy rájöttek, csak nem találnak hozzá specialistát? Mert tény, hogy a Latin a mai médiának egy kivételes terméke: olyan ember készíti, aki véletlenül ért is ahhoz, amit művel. Ez példátlan dolog, csak fohászkodhatunk, hogy eszébe ne jusson valamely rátermett menedzsernek orvosolni a tarthatatlan állapotot és átadni a programot egy botfülű, tizenkettes intelligencia-hányadossal bíró ifjú titánnak. Persze nem csupán a műsorvezető tudja a dolgát: abban megegyezhetünk, hogy Göczei Zsuzsánál rátermettebb zenei szerkesztőt nem hord a hátán a budapesti flaszter.
Tessék hallgatni, érdemes, akár a zenéért, akár az érdekességek kedvéért. Ritka eset: a Latin semmi más, mint aminek látszani akar, de annak első osztályú. Becsüljük meg, amink van – és amíg van. Mert annyira jó, hogy valaki előbb-utóbb csak el akarja majd rontani.

LATIN – zenei műsor B.Bíró Lászlóval
Klub rádió
szombaton 17.00-kor
vasárnap 22.00-kor

Latin grillázs
hétfő 20.00

B.Bíró László zeneszerző, előadóművész, író, tanár, újságíró, könnyűzenei szakíró, a Színház és Filmművészeti Egyetem korrepetítora musical szakon. Számtalan színházi előadás formálója, dalaival alternatív zenei slágerlistavezető a 80-as évek végén, a budapesti Kubai Tánc Akadémia megalapítója, 2006-ban jelenik meg bővített formában a Tánc – Zene – Hangszer című könyve, 2008-ban az első Nemzetközi Salsa Táncverseny létrehozója. Hetente jelentkező Latin című műsorát 2005 óta vezeti a Klub Rádión.

Mikulásgyalázás és álom luxuskivitelben

Átok, nem lehet ezt másnak nevezni: karácsonykor az embernek először a vércukorszintje kúszik a csillagokba, majd következnek a vérnyomás problémái, és ha mindez megvolt, ő maga jólesőt nyögve bekúszik a tévé elé. Akkor jön a fent említett csapás, vagyis a műsor a dobozban.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.