Pedig Szibériában viszonylag kevés néger él

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szóval, amikor elmúlnak az ünnepek, és az idegrendszerünk windowsos hibaüzenetekkel bombázza a szürkeállományt, valahányszor csak a tévéképernyőre pillantunk, miszerint komoly hibák vannak a bemeneten, nem is szólva a vírusfertőzés veszélyeiről, ne essünk kétségbe. Ki lehet próbálni a rádiót is, bevált találmány, Marconitól tavalyig sokat fejlődött világszerte, tavaly pedig sokat romlott, legalábbis erre, mifelénk. Mindenképpen érdekes alternatívája a képládának.

Jól van, de mit hallgassunk? Szerencsére a kódolt, előfizetéses rádióadást nem vezették be, a kábelest pedig már elfelejtettük – ne tessék nevetni, volt ilyen, az ötvenes években, rádió a községházán, hangszóró az otthonokban, kettő között hosszú drót, mindenki azt hallgatta, amit beállítottak neki. És nem igazán a luxemburgi adót.

Ugye, Sláger nincs, Danubius nincs, miért is lenne, tán még röhögnénk reggelente, ahelyett, hogy rambókéssel a fogunk között, arcunkra sötét csíkokat festve készülünk a dzsungelharcra. Van viszont kismillió adó mazochisták számára, melyeket itt és most nem lenne értelme megnevezni, mindenki megtalálhatja őket magának. Odáig tehát eljutottunk, mit nem érdemes hallgatni és mi az, amit nem találunk. De mi az, ami van?

Van például szombaton és vasárnap rumba

Meg szamba, mambó, tangó, miegyéb, csak latin zene legyen. A – gyengébbek kedvéért – Latin címet viselő zenei koktélt B. Bíró László vezeti a Klub rádióban, és hangvétele a szó legjobb értelmében nevezhető sajátosnak. Meglehet, hogy akad, akinek nem tetszik a csevegő modornak ez a formája, ezen nem lehet, és nem is kell segíteni, ám azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a műsorvezetőnek van stílusa. Ráadásul nem a bevált receptet követi, miszerint ömlesszük a lármát blokkokba, óránként négyszer pedig szóljunk közbe oly módon, hogy felesleges pletykákat osztunk meg a jobb sorsra érdemes hallgatósággal.

B. Bíró tudása a latin kultúráról kifejezetten enciklopédikusnak nevezhető, ezt próbálja megosztani velünk heti egy alkalommal, még akkor is, ha a kísérlet sikere eltörpül a feladat nagyságához képest. Aki nem akar okulni – pedig érdemes – az elég, ha a zenéket hallgatja, mert valódi csemegék zörögnek a dobozban, olyasmik, amiket nem hallhatunk máshol. És igen, kultúrmissziós feladatot lát el, hiszen aki korábban nem kedvelte volna ezeket a ritmusokat, az is ráérez az egzotikus ízekre. Már, ha legalább egy kicsit nyitott és érdeklődő.

Van vudu, makumba és santeria…

Vannak hírek és érdekességek, van vudu, makumba és santeria, leásunk az afrikai gyökerekhez és előfordulnak a legmodernebb irányzatok, például a reggaeton – sajnos, csupán egy órányi terjedelemben. Paradox, de pont az a baj, hogy mire átérezné az ember ennek a világnak a hangulatát, már vége is a műsoridőnek. Másnap ugyan van egy ismétlés, harmadnap meg egy teljesebb válogatás az elhangzott számokból, de nyugodtan el lehetne ezt hallgatni akár egész délután is. Főleg a kuriózumokat: a minap nem kis meglepetést okozott az orosz nyelvű rumba, lévén Szibériában viszonylag kevés a néger.

Egyszóval, a műsor kiváló és hézagpótló, nagy kár, hogy más rádióadók még nem jöttek rá, mennyire népszerű manapság Magyarországon ez a zene. Vagy rájöttek, csak nem találnak hozzá specialistát? Mert tény, hogy a Latin a mai médiának egy kivételes terméke: olyan ember készíti, aki véletlenül ért is ahhoz, amit művel. Ez példátlan dolog, csak fohászkodhatunk, hogy eszébe ne jusson valamely rátermett menedzsernek orvosolni a tarthatatlan állapotot és átadni a programot egy botfülű, tizenkettes intelligencia-hányadossal bíró ifjú titánnak. Persze nem csupán a műsorvezető tudja a dolgát: abban megegyezhetünk, hogy Göczei Zsuzsánál rátermettebb zenei szerkesztőt nem hord a hátán a budapesti flaszter.
Tessék hallgatni, érdemes, akár a zenéért, akár az érdekességek kedvéért. Ritka eset: a Latin semmi más, mint aminek látszani akar, de annak első osztályú. Becsüljük meg, amink van – és amíg van. Mert annyira jó, hogy valaki előbb-utóbb csak el akarja majd rontani.

LATIN – zenei műsor B.Bíró Lászlóval
Klub rádió
szombaton 17.00-kor
vasárnap 22.00-kor

Latin grillázs
hétfő 20.00

B.Bíró László zeneszerző, előadóművész, író, tanár, újságíró, könnyűzenei szakíró, a Színház és Filmművészeti Egyetem korrepetítora musical szakon. Számtalan színházi előadás formálója, dalaival alternatív zenei slágerlistavezető a 80-as évek végén, a budapesti Kubai Tánc Akadémia megalapítója, 2006-ban jelenik meg bővített formában a Tánc – Zene – Hangszer című könyve, 2008-ban az első Nemzetközi Salsa Táncverseny létrehozója. Hetente jelentkező Latin című műsorát 2005 óta vezeti a Klub Rádión.

Mikulásgyalázás és álom luxuskivitelben

Átok, nem lehet ezt másnak nevezni: karácsonykor az embernek először a vércukorszintje kúszik a csillagokba, majd következnek a vérnyomás problémái, és ha mindez megvolt, ő maga jólesőt nyögve bekúszik a tévé elé. Akkor jön a fent említett csapás, vagyis a műsor a dobozban.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.