Nagyon sokan nem is sejtik, mit jelent ez a 3 betű a hírekben: te tisztában vagy vele, mire utalnak?

A sakkal foglalkozó szaklapokban, tudósításokban, hírekben gyakran említik egy-egy játékos Élő-pontszámát, mely közel sem a pontok aktualitására utal. Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse a sakkjátékosok rangsorolásának máig használt rendszerét kidolgozó Élő Árpád.

A szóban forgó érték azt mutatja, hogy egy adott versenyző milyen erőviszonyban áll játékostársaihoz képest, a sakkjáték nagy reformeréről, a magyar származású Élő Árpádról kapta a nevét. A fizikus sakkjátékos, aki számszerűsítette kedvenc szellemi sportját, ma lenne 117 éves.

Élő Árpád Imre egy Veszprém megyei faluban, Egyházaskeszőn született 1903. augusztus 25-én. Tízéves volt, amikor a család kivándorolt az Egyesült Államokba. 1926-ban fizikusi oklevelet szerzett a Chicagói Egyetemen, majd Milwaukee-ban, a Marquette Egyetemen oktatott elméleti fizikát. Idővel professzori címet szerzett. Tízéves korától sakkozott, az 1930-as években már versenyszerűen űzte a sportot. Legjobb eredménye az amerikai bajnokságon elért tizedik helyezése volt 1935-ben. Wisconsin államban 1938 és 1965 között nyolcszor nyert helyi bajnokságot.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

1935-től két évig volt az Amerikai Sakkszövetség (ACF) elnöke. Az elbeszélések szerint Élőt távollétében választották meg a szervezet élére, a szórakozott professzor ugyanis lekéste az alakuló ülést. Elnökként jó szervezőkészségről tett tanúbizonyságot, időt és energiát nem kímélve munkálkodott azon, hogy a háromszáz főt számláló country clubból országos szervezetet építsen ki. Ő szervezte meg az amerikai nyílt bajnokságot (American Open), amelyen korábban sosem látott számú versenyző mérkőzött meg egymással. 1939-ben az ACF és egy másik országos sakkszervezet egyesüléséből létrejött az Egyesült Államok Sakkszövetsége (USFC). Élő bekerült az új szervezet igazgatótanácsába, és az alapító okirat megfogalmazását is részben ő végezte. 1956-tól a szövetség minősítő bizottságának elnöke lett.

Ekkoriban született meg az igény, hogy a sakkozók teljesítményét egymáshoz viszonyítva, objektíven is mérni tudják a bírák. A szövetség akkori elnöke, Jerry Spann felkérte Élőt, hogy készítsen az akkoriban használt rangsorolási rendszernél jobban működő, hibára kevésbé esélyes szisztémát. Az Élő-pontrendszer lényege, hogy nem veszi figyelembe a versenyeken szubjektív arányok alapján odaítélt pontszámokat, hanem egy statisztikai modell szerint számítja ki a versenyzők „erejét”. Egy-egy mérkőzés eredményét az egyes játékosok addigi játékerejét képviselő változó határozza meg. Ha valaki egy erősebb játékost ver meg, jobban emelkedik a saját ázsiója, mint amikor egy gyengébb ellenfél fölött arat győzelmet. Ugyanígy, minél gyengébb partnertől kap ki valaki, az annál negatívabban hat a játékos pontszámára. Az Élő-pontszám, vagyis a játékosok általános teljesítménye csak lassan, idővel változik.

Magnus Carlsen az Élő-pontszámok világcsúcstartója
Magnus Carlsen az Élő-pontszámok világcsúcstartójaDean Mouhtaropoulos / Getty Images Hungary

Az Élő-rendszert az 1960-as években kezdték alkalmazni Amerikában, majd 1970-től a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) is bevezette. Egy másodosztályú, kezdő sakkozó 1000–1900 pont között mozog. Profi bajnokságokon általában 2000 Élő-pontszám feletti játékosok szerepelnek, 2200 pontszám felett számít egy versenyző hivatalosan mesterjelöltnek. A világon kb. 20 ezer ember rendelkezik ennél magasabb pontszámmal. Az igazi nagymesterek a 2600 és 2700 feletti kategóriába tartoznak, előbbiben 125, utóbbiban mindössze negyven játékos található. 2800-nál magasabb Élő-pontja csupán néhány elit sakkozónak van a világon. Sokáig Garri Kaszparov tartotta a rekordot 2851 ponttal, ma a norvég Magnus Carlsen a csúcstartó, aki 2014-ben elérte a 2882 pontot. Polgár Judit 2735 ponttal jutott első helyre a női sakkozók között. A magyar játékosok közül Rapport Richárd a csúcstartó 2752 ponttal. Ma már más sportokban, bajnokságokban, például a számítógépes játékok területén is alkalmazzák az Élő-pontszámokat.

Miután 1972-ben nyugdíjba vonult az egyetemről, Élő megírta ma is alapműnek számító könyvét Sakkjátékosok értékelése a múltban és a jelenben címmel. 1982-ig szolgált a FIDE minősítő bizottságának elnökeként. 1988-ban beválasztották a Sakkhírességek Csarnokába, 1992. november 5-én, 89 éves korában hunyt el a wisconsini Brookfieldben.

A cikk az ajánló után folytatódik

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Tegnapi kultbaitünkben a mágikus realizmus atyjáról, Jorge Luis Borgesről írtunk, szintén a születésnapja apropóján.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek