Eltörölnének egy ünnepnapot: felmerült, hogy ne legyen többé munkaszünet húsvéthétfő a németeknél

Olvasási idő kb. 1 perc

A Trumpf lézeripari cég vezérigazgatója szerint túl sok ünnepnap van az országban, ami negatívan befolyásolja a gazdaságot.

A Stuttgarter Zeitung számolt be Nicola Leibinger-Kammüller, a Trumpf vezérigazgatójának kijelentéséről. A vállalatvezető szerint a németeknél van a legtöbb hivatalos ünnepnap mellett a legtöbb táppénzes nap is.

Nicola Leibinger-Kammüller úgy fogalmazott: a világ már nem ott tart, ahol Németország, ez leginkább a munkaórák számából látszik.

Idézőjel ikon

Épp ezért központosított erőfeszítéseket kellene tenni a helyzet megváltoztatására.

Nem biztos, hogy jó a gazdaságnak, ha egy ünnepnapból munkanap lesz
Fotó: Olga Shumitskaya / Getty Images Hungary

Ünnep helyett jöjjön a munka

Az ünnepnapok számának csökkentése már egy ideje téma az országban: egyes elméletek szerint ez javítana a gazdaság helyzetén.

A Hans Böckler Alapítvány Makroökonómiai és Konjunktúra-kutató Intézete szerint ugyanakkor 

nem mutatható ki közvetlen összefüggés az ünnepnapok számának csökkenése és a gazdaság fellendülése közt.

Hogy miért éppen a húsvéthétfői pihenés megszüntetése merült fel most? Az ünnepnap alapvető célja az országban az, hogy a húsvéthétfői felvonulásokon részt tudjanak venni az emberek: ezek lehetnek vallási jellegűek, de az országban tartanak ezen a napon békefelvonulásokat is.

A Trumpf vezetője ugyanakkor azzal érvel, hogy egyre kevesebben mennek el az ilyen menetekre, így az ünnepnap létjogosultsága is megszűnt. 

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?