A karácsonyfákra felaggatott szaloncukor igazán magyaros sajátossággá vált: a 21. században már csak mi használjuk az édes díszeket, pedig a finomság eredete minden közhiedelem ellenére nem hozzánk kötődik.
A magyar karácsonyok elmaradhatatlan kelléke annyiban magyar sajátosság, hogy csak nálunk gyártják és készítik még a 21. században is – annyiban viszont nem, hogy eredete nem hazai, hanem francia cukrászmesterek nevéhez köthető. Hazánkba egyes források szerint német, mások szerint török úton került a nyalánkság, amelynek gyökerei egészen a XIV. századig nyúlnak vissza.
Német eredete a legvalószínűbb
Annyi bizonyos, hogy a XVII. században került Berlinbe az akkor Franciaországban már igencsak népszerű nyalánkság, melyet egy áttelepülő cukrász ismertetett meg a németekkel. Hogy hazánkba innen érkezett volna meg, vagy – ahogyan egy másik elmélet ismerteti – a törökökkel, a múlt homálya fedi már. A tényszerűség kedvéért ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a törökök kapcsán emlegetett édesség jó eséllyel a sorbet lehetett, úgyhogy mi is maradjunk meg ennél az elméletnél.
Annyi viszont tény, hogy a XIX. században már készítették a magyarok is a fondant-alapú szaloncukrokat,
s ugyanebben a században jelent meg az édesség az üzletek kínálatában mint kifejezetten a karácsonyfára szánt termék.
A szaloncukor nagyon sokáig készült kézzel
Napjainkban, ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor előfordulása csak az ott élő magyaroknak köszönhető.
Kezdetben a szaloncukrok természetesen kézműves folyamatban születtek, a fondant-t felfőzést követően kihűtötték, újramelegítve ízesítették, majd formába öntötték, s végül becsomagolták. Fokozatosan aztán gépesítették a részfolyamatokat, de nagyon sokáig volt még egy olyan fázis, amit nem gép, hanem ember végzett: ez pedig a cukor két végén a rojtok bevagdosása a papírcsomagoláson.
Az édesség népszerűsége mind a mai napig töretlen, amit jól bizonyít az is, milyen széles termékkör épül a szaloncukorra. A pár száz forintos kilónkénti árral rendelkező, akár saját márkás, olcsó – és persze ezzel párhuzamosan legkevésbé finom – változatoktól kezdve a nagy csokigyártók márkáin át az olyan hagyományos gyártók készítményeiig terjed a paletta, mint a nagy múltú édességgyártó üzemelk különleges édességei. A legmagasabb árat és minőséget a kézműves alkotók által készített szaloncukor-különlegességek jelentik:
nincs olyasmi, amit ne találhatnál meg a kínálatban, mely már az ételérzékenyek igényeit is figyelembe veszik a magasabb kategóriákban.
És ettől lett szalon a neve
De azt ígértük, lerántjuk a leplet a szaloncukor elnevezésről: nos, a szalonban rejlik a megfejtés. A karácsonyfára akasztott szaloncukor magyar jellegzetesség, a franciák azonban nem máshol, mint a szalonban fogyasztották a tálcán kínált édességet. Persze azért tőlünk, magyaroktól sem idegen, hogy ne kötözzünk vagy akasszunk fel minden cukrot a fára, hanem hagyjunk egy adagot nehezebb napokra a kamrában is. Bárhogy is legyen, a szaloncukor épp olyan fontos kelléke az ünnepnek, mint maga a fa. Fogyaszd egészséggel – és mértékkel is, ha lehet.
Idén is teszteltünk szaloncukrokat: a legkülönlegesebb ízek így bizonyítottak nálunk.
