A magyar szókészlet „mostohagyermekeinek” eredetét vizsgálva izgalmas nyelvtörténeti tényekre, adatokra bukkanhatunk. Van olyan trágár szó, amely már évezredek óta velünk (és általunk) él, de akad, amelyik még viszonylag fiatal. Kitalálod, honnan erednek a legcsúnyább magyar szavak?
Nemcsak Közép-Európa, de még Itália és Konstantinápoly is rettegett a keletről érkező, Európán végigsöprő nomád néptől, a hunoktól és vezérüktől, Attilától. Bár ez a legendás és félelmetes nép valóban mély nyomot hagyott maga után a kontinens történelmében, eredetüket mind a mai napig rejtély övezi.
Olyan szavakat idézünk vissza, amelyeket a szocializmus idején unos-untalan hallhattunk, ma viszont már a legtöbben valószínűleg azt sem tudják, eszik-e vagy isszák őket.
A karácsonyfákra felaggatott szaloncukor igazán magyaros sajátossággá vált: a 21. században már csak mi használjuk az édes díszeket, pedig a finomság eredete minden közhiedelem ellenére nem hozzánk kötődik.
Úgy tartják, hogy a kimonodott szónak ereje van, halottról vagy jót, vagy semmit, és lekopogom, de alapvetően sikerült bevonzanom a jó dolgokat azzal, ha rájuk gondoltam. Hogy mi áll az előző egy mondatba sűrített szokások és babonák legfurcsábbika, a lekopogás mögött, és hogy honnan ered, kiderül, ha tovább olvasol.
Őseink vándorlásuk során a feltételezett őshazából elindulva számtalan néppel és nyelvvel találkoztak, míg elértek ide, a Kárpát-medencébe. Az elmúlt bő 1100 év alatt azonban itt sem állt meg ez a kölcsönhatás a többi nyelvi és kulturális közösséggel. Vajon kitalálod, hogy a felsorolt szavak közül melyiket honnan, kitől vettük át?
Egy félnomád kultúra, a bronzkorban ért jamnaja népcsoport tagjai tehetők a legfrissebb kutatási eredmények alapján felelőssé azért, hogy a szklerózis multiplex olyannyira elterjedt Európa északi részén.
Az i. e. 2400 és 2200 között keletkezhetett Stonehenge a maga 25 tonnás kőtömbjeivel az első, 1130-as említése óta az emberiséget egyik leginkább foglalkoztató ősi építmény. Funkciója éppúgy, mint a kövek származási helye és azok szállítási módja, évszázadok óta találgatás tárgya, talán mostanáig?
November 13. a magyar nyelv napja, hiszen 1844-ben ezen a napon vált hazánkban hivatalos nyelvvé a magyar. De ennek a napnak híres szülötte Klebelsberg Kunó, az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki 1875. november 13-án látta meg a napvilágot. A névnaposok közül ma a Szilviákat és a Szaniszlókat ünnepeljük.
Azt talán sejtjük, hogy a rekamié szavunk a franciából, a kapucsínó pedig az olasz nyelvből került a magyarba, de mi a helyzet a furfangosabb vagy régebbi szavainkkal? Kvízünkből kiderül!
Rendszeresen az asztalunkra kerülnek ezek a finom és különleges fogások. De vajon tudod, hogy mi ezen ételek nevének eredete? Kvízünkből kiderül!
Persze azon is elgondolkodhatnánk, hogy a Reszkessetek, betörők! című örökzöld opus magyarországi hódítása előtt adtak-e nálunk Kevin nevet születendő gyermeküknek a szülők, vagy pontosan honnan és mikor jöttek a Noel, Donát, Krisztofer és Armandó nevek. De nem is kell ilyen messzire menni, mert van egy csomó magyar név, aminek az eredetével kapcsolatban tévhitek keringenek.
