Nemcsak Közép-Európa, de még Itália és Konstantinápoly is rettegett a keletről érkező, Európán végigsöprő nomád néptől, a hunoktól és vezérüktől, Attilától. Bár ez a legendás és félelmetes nép valóban mély nyomot hagyott maga után a kontinens történelmében, eredetüket mind a mai napig rejtély övezi.
A hunok eredete a régészet egyik legvitatottabb témája, a legtöbben Kelet-Ázsiából, Mongólia területéről származtatják a csoportot, mások pedig – főként nyelvi és kulturális alapon – török népnek tartják őket. Egy új nyelvészeti tanulmány az első elméletet erősíti, és olyan bizonyítékokat tár elénk, melyekre eddig nem volt még példa.
Belső-Ázsiából származnak a hunok?
A Kölni Egyetem munkatársa, dr. Svenja Bonmann és az Oxfordi Egyetem professzora, dr. Simon Fries a Transactions of the Philological Society című folyóiratban megjelent tanulmányában egy olyan új nyelvészeti aspektusát mutatja meg a hunok származásának, mely a török eredettel ellentétben a belső-ázsiai elméletet bizonyítja. A tanulmány a régészet, a genetika és a nyelvészet eredményeit egyeztette.
Különleges nyelvet beszéltek Attiláék
Dr. Bonmann és dr. Fries számos nyelvi emléket vizsgált meg, amellett, hogy a régi nyelvek jövevényszavaitól, kínai glosszákon át, a személynevekig és a földrajzi kifejezésekig mindent átnéztek, végül érdekes megállapításra jutottak.
A hunok közös paleoszibériai nyelvet beszélhettek az ősi belső-ázsiai hsziungnukkal, vagyis ó-arinul, a jeniszeji nyelvcsaládon belül egy kihalt nyelven kommunikálhattak.
Ez jóval azelőtt történt, hogy a türk népek Belső-Ázsiába vándoroltak volna […] Ez az ősi arin nyelv még a korai türk nyelveket is befolyásolta, és bizonyos presztízsnek is örvendett Belső-Ázsiában.
– mondta el dr. Bonmann.
A nyelvészet és genetika is rokonságra utal
A hsziungnuk egy Belső-Ázsiát uraló népcsoport voltak az i. e. 3. és 2. század között, korábban pedig ezt a csoporotot is „törökös” eredetűnek tartották, azonban ez a mostani kutatásban (nyelvi szempontból legalábbis) megdőlt.
A kutatók az olyan török természeti elemekre vonatkozó ősi szavakat, mint a „tó” vagy „eső” az ó-arinnal hozták összefüggésbe. Ezt az elméletet segíti a kínai krónikákban található ritka nyelvemlék, a „Jie-pármondat” is, melyről ugyan sokáig szintén azt hitték, hogy török nyelvű, a tanulmány szerzői szerint ez is inkább az arin nyelvhez áll közel.
Az eredmény ráadásul a genetikai vizsgálatokkal is összhangban van, ugyanis egy korábbi, 2025-ös tanulmány is közvetlen genetikai kapcsolatot fedezett fel a (Mongóliában élő) hsziungnu leletek és a Kárpát-medencében eltemetettek között.
Honnan ered Attila neve?
A kutatók a hírhedt hun vezér, Attila nevét is megvizsgálták. A gyakran hangoztatott elmélet, miszerint ez a személynév germán eredetű és „kis apát” jelent, nem helytálló. Bonmann és Fries jeniszi kifejezésnek tartja a nevet, melynek jelentése „kissé gyors” vagy „gyors-szerű”.
Ez a kutatás tehát fontos, új nézőpontot kínál a hunok eredetének vizsgálatában, és a szerzők reményei szerint további, kevésbé ismert nyelvekről és kis népekről szóló kutatásokat inspirál majd a közeljövőben.
Ha szívesen olvasnál még a hunokról, ajánljuk ezt a cikkünket.
