Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Persze azon is elgondolkodhatnánk, hogy a Reszkessetek, betörők! című örökzöld opus magyarországi hódítása előtt adtak-e nálunk Kevin nevet születendő gyermeküknek a szülők, vagy pontosan honnan és mikor jöttek a Noel, Donát, Krisztofer és Armandó nevek. De nem is kell ilyen messzire menni, mert van egy csomó magyar név, aminek az eredetével kapcsolatban tévhitek keringenek.
Álmos
Igazán ősi név, a magyar történelem szinte ezzel kezdődik: Álmosnak ugyanis Árpád fejedelem apját nevezték. Egyáltalán nem arról van szó, hogy viselője bambán ásítozott, vagy oxigénhiányos állapotban lagymatag módon kóválygott a Kárpátokban hatodmagával. Az Álmos név valójában állítólag török eredetű, az álom köznévhez a legenda szerint úgy kapcsolódik, hogy talán Emese fejedelemasszony láthatott álmot, s erről nevezete el fiát.
A kezdetek kezdetére utalhat az is, hogy első ajánlott névnapja január 1.
Bors
Igen, így hívjuk a fűszert is, és bizonyára a ma születendő Bors kicsi, de erős is mindig. A név eredeti viselője az egyik magyarázat szerint viszont Borsu vagy Borsod volt, aki Böngér kun vezér fiaként Kijev alatt csatlakozott Álmoshoz. 895 után Árpád az ország északi határainak megerősítésére küldte, Szvatopluk ellen pedig Zoardot, Kadocsát és Hubát. Később a négy vezér egyesült, s Borsu vagy Borsod vezette a sereget a zólyomi hegyek között az ellenséges támadás leverésére. Innentől már nem meglepő feltételezés, hogy Borsod megye névadójáról van szó.
Baltazár
Ki kell ábrándítanom a tematikus sablonokban reménykedőket. Nem a sarló és kalapács elődjéről van szó, vagy valami ősi kovácsnévről, aki a baltát és a zárakat is ügyesen forgatta. Baltazár bibliai név, babilóniai, akkád eredettel, jelentése pedig: Baál, vagyis isten tartsa meg a királyt! Bár a háromkirályok egyikét ezen a néven emlegetjük, a Biblia erről még nem tudott, ez csak a 6. század óta terjedt így el – derül ki Ladó János és Bíró Ágnes Magyar utónévkönyvéből.
Egyed
Nem egy agresszív felszólítás, hogy ha már kiszedted, fiam, az ételt, akkor ne hagyd a tányérodon, hanem egyed! …hanem vagy egy görög eredetű latin név magyarosított változata pajzshordozó jelentéssel. Másik lehetséges eredete vagy az egy számnévből, vagy az azzal megegyező alakú, de régen szentet jelentő egy (mint egyház) kicsinyítőképzős verziója ez, vagyis egyetlenke, elsőszülött, szentecske.
Tormás
Végre jó hírrel is szolgálhatok: van köze a tormához. Azt nem mondom, hogy az első Tormás összemaszatolta magát a kis üveges asztali tormával, amikor a ehető juhbélbe töltött 60% hústartamú virslit majszolta vacsorára, sokkal inkább Tarmacs, Árpád fejedelem dédunokája lehetett az első, e névvel megáldott ifjú, amelyből a növénynévvel talán együtt változott a forma az idők során.
Torna
Biztosan edzett, sportos illető lesz minden Tornából, ha a név kötelez, bár eredete nem a testmozgással van összefüggésben, hanem Torna vármegyével.
Zoltán
Nem azt kérdezték, ahogy azt nagy viccesen mondani szokták, hogy „fázol tán?”, hanem az ótörök sultan, soltán szóból került a magyar nyelvbe, éppen ezért is eredetileg „sz”-szel. Már biztosan mindenki kapcsolt, hogy ez lehet tulajdonképpen a szultán szavunk eredete is egyben. Ez igaz is, sultan, illetve soltan jelentése uralkodó, fejedelem, de a török császárokat csak a 15. századtól… kezdték így hívni, míg Zolta vagy Zoltán már Árpád fejedelmünk ötödik fiának a neve volt.
