Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jul, azaz a karácsony Dániában is elsősorban a családról, a közös étkezésekről és a pihenésről szól – valamint a Nissének nevezett, jellegzetes manócskákról.
A karácsonyi vásárok nemcsak Közép-Európában, hanem Dániában is segítenek az ünnepre hangolódni. A legnagyobb és leghíresebb a koppenhágai Tivoli Parkban található: november közepétől december 31-éig milliónyi égő, lámpás, piros szív, jó néhány feldíszített karácsonyfa és a levegőben szállongó finom illatok varázsolnak karácsonyi hangulatot. Aki ide ellátogat, megkóstolhatja a frissen sült dán fánkot (Æbleskiver), vagy fahéjas pattogatott kukoricát ropogtatva hallgathatja meg a karácsonyi dallamokat. Ha pedig megéhezett, számos finomság közül választhat – de ezekről majd később.
A Julefrokost hagyománya is a dán karácsony része
Ez a kedves dán karácsonyi hagyomány körülbelül hat héttel az ünnep előtt kezdődik. Barátok, munkatársak, családtagok hívják meg egymást vacsorázni, a hygge érzését szem előtt tartva: semmi sietség, ellenben nyugalom, melegség, barátságosság és otthonosság. Ilyenkor többféle ételt készítenek, gyönyörűen megterítik az asztalt, és gyakran éjszakába nyúlóan beszélgetnek, miközben az alkoholos italok is fogynak. Ez utóbbiak közül különösen népszerű a Julebrygg, azaz a karácsonyi sör, ami november első péntekén jelenik meg a polcokon, és mindössze tíz hétig kapható. Aki nem szereti a sört, ihat forralt bort, azaz gløggöt, étkezés után pedig portóit vagy konyakot.
Adventi gyertya és apró ajándékok
Az adventi időszak a dánoknál is segít az ünnepre hangolódni. Minden otthonban megtalálható ilyenkor a jellegzetes adventi gyertya, amit december elsején gyújtanak meg, és mindennap leégetik az adott mennyiséget. Természetesen a dizájn változhat, de a számozás örök, generációk óta. Ilyenkor kerülnek ki a Nisse néven ismert manócskák is a lakásokba.
„Rendszerint van kis adventi ajándék is, a gyerekeknek nagyszülőktől vagy akár idősebbeknek a gyerekeiktől. Ez egy kis apróságot jelent minden adventi vasárnap, rendszerint valamilyen karácsonyi dísz vagy édesség”
– mondja Timi, aki dán származású férjével és gyerekeikkel gyakran tölti az északi országban az ünnepet.
Visszafogott és természetes karácsonyi díszek
A dán díszítés viszonylag visszafogott. Mivel a hygge első számú kellékei a gyertyák, gyakran kerül az elektromos izzósor helyett valódi gyertya a karácsonyfára. A színeket illetően is konzervatívok: fehér, piros, arany, ezüst és zöld. Gyerekek és felnőttek is szívesen hajtogatják papírból a tipikus dán dekorációkat, a julehjerter-t, azaz a karácsonyi szíveket és a julestjerner-t, a karácsonyi csillagokat. A fenyőfát december 24-én reggel díszítik fel, a gyerekekkel együtt. Az ablakba szívesen akasztanak nagy, világító papírcsillagokat, ezek a dán és svéd lakberendezési áruházaknak köszönhetően nálunk is megvásárolhatóak. A jácint vagy az amarillisz jellemző kelléke az ünnepi asztalnak.
A karácsonyi vacsora
A karácsonyi vacsora elengedhetetlen fogása a ropogósra sült sertés, azaz a flæskesteg, amit főtt burgonyával, karamellizált burgonyával (brunede kartofler) és vöröskáposztával tálalnak. A sült kacsa is az ünnepi asztal kedvelt fogása, csakúgy, mint az almás sertéssült. A vacsorát a desszert követi, amelyek közül a legfontosabb a risalamande, azaz a mandulás tejberizs, amely vékonyra szelt mandulával készül, és egy (vagy több) szem mandulát rejtenek, a tetejére pedig cseresznyeszósz kerül.
A hagyomány szerint a tejberizst a Nissék, a karácsonyi manók is fogyasztják, ezért a gyermekes családok sokszor kitesznek egy tál tejberizst nekik is, ami, ha eltűnik (mert például megeszi egy macska), bizonyítja a Nissék létezését.
(Ez a hagyomány a házi szellemekbe vetett ősi hitből származik.) A tejberizshez kapcsolódik egy játék is: aki megtalálja az egész mandulát, kap egy apróságot, például egy marcipánmalacot, egy csokoládészívet vagy egy kis társasjátékot. A megtaláló azonban sokszor eltitkolja a felfedezését, így a többi vacsorázó kénytelen pukkadásig enni magát a tejberizzsel a bőséges karácsonyi vacsora után.
Walking around the christmas tree – szó szerint
December 24-én, a karácsonyi vacsora után, de még az ajándékozás előtt a családtagok egymás kezét fogva és a fát körbe-körbejárva karácsonyi dalokat énekelnek. A hagyomány szerint ilyenkor a Julemanden-nak, azaz a Grönlandról érkező Mikulásnak kell némi időt adni, hogy megérkezhessen az ajándékokkal – de valószínűleg jólesik egy kis mozgás a rengeteg risalamande után.
Ajándékbontogatás
Az ajándékozás a dánoknál is december 24-én este, a családi vacsora után történik. „A gyerekek kiszedik az ajándékokat a fenyőfa alól, szétosztják a családtagok között és amikor mindenki megkapta a csomagjait, kezdődhet a bontogatás. Kor szerint haladnak, a legfiatalabb gyerektől a legidősebb családtag felé. Mindenki megvárja, hogy ki mit kapott, és amikor lement az első kör, akkor kezdheti megint a legkisebb a következő ajándékkal. Hatalmas önuralmat és tiszteltet tanít ez a metódus szerintem” – meséli Timi.
A pihenés, a játék és a családi ebédek időszaka
„25-én mindenki pihen, játszik, sétál, levegőzik, ezen a napon nem szoktak vendégeket fogadni” – folytatja Timi. „26-án viszont fontos esemény az ebéd. Ilyenkor az unokatestvérekkel, nagynénikkel és nagybácsikkal együtt ünnepelnek. Ebéd után, a kávé és a süti alatt pedig van egy kockajáték. Mindenki két kis csomaggal készül, olyan ajándékkal, ami nem személyre szól, nem is kell értékesnek lennie. Kirakják a nagy asztalra, és minden meghívott részt vesz a játékban.
Megy a kocka körbe, mindenki egyszer dob, és akinek sikerül hatost dobnia, maga elé húz egy ajándékot a halomból.
Amikor elfogytak a csomagok, kezdődhet a második kör: ha hatost dobsz, elvehetsz valakitől egy csomagot, ha pedig egyest, akkor attól, akinek sok ajándéka van, áttehetsz az elé, akinek kevesebb jutott. Mindez időre megy, utána pedig lehet bontogatni és akár csereberélni is.”
Azok a finom dán sütik
A dánok is szívesen készítenek édességeket az ünnepi időszak alatt: a már említett, palacsintából készült fánkocskákat porcukorba és lekvárba mártogatják. Szintén jellemző édesség a klejne, ami olajban kisütött, fahéjas-kardamomos tésztacsomócskát (vagy „angyalszárnyakat”) takar. A gyömbéres aprósütemény brunkage, a fahéjas-borsos-kardamomos pedig pebernodder névre hallgat.
