Őrületbe kergetnek a karácsonyi slágerek? Elmondjuk, miért

Olvasási idő kb. 3 perc

Jellegzetes fényeivel és hangjaival közeledik a karácsony. Bár idén a pandémia miatt máshogyan fogunk ünnepelni, mint eddig, egyvalami biztos: amíg a boltok nyitva tartanak, addig óhatatlanul hallani fogjuk az örökzöld karácsonyi zenéket, amikor elmegyünk ételt, italt, ajándékot vásárolni. Miért ennyire idegesítő a Feliz Navidad, a Last Christmas vagy a műfaj überelhetetlen magaslatát jelentő All I Want for Christmas is You, és mit lehet tenni, hogy ne menjenek teljesen az agyunkra?

Erről írt cikket a Mediumon Melody Wilding. A szerző keresztneve és a téma közti véletlen egybeesés már önmagában figyelemreméltó, ahogyan az is, hogy egy általa idézett 2011-es amerikai kutatás szerint a megkérdezettek 23 százaléka gyűlöli a karácsonyi slágereket. Ennek ellenére a rádiók, az üzletek, a televíziók továbbra is nagy örömmel játsszák ezeket a számokat, hogy az ünnepi hangulat fokozásával még több fogyasztásra ösztönözzék a kedves vásárlókat. Miért hibás ez a stratégia?

A híres fordított U alakú összefüggés 

Ha egy függvényen szeretnénk ábrázolni, hogy hogyan alakul az adott ingerrel való találkozás gyakorisága és annak kedvelése közötti kapcsolat, akkor általában fordított U összefüggést kapunk. Ez azt jelenti, hogy az új dalokat, bármennyire is ígéretesek, az esetek többségében jó párszor meg kell hallgatni ahhoz, hogy igazán megszeressük őket. Ezt követően még sokáig élvezetesek maradnak, akár rongyosra is hallgatjuk őket, de egy idő után telítődünk velük, és nemcsak unni kezdjük őket, hanem egyenesen irritálhatnak minket, pszichés stresszt okozhatnak bennünk. Ráadásul az olyan zenéknél, amelyek minden télen újra meg újra előkerülnek, ez a folyamat még gyorsabban játszódhat le. Amikor először csendül fel a Neoton Famíliától a Ha elmúlik karácsony vagy a TNT-től a Fehér karácsony, még némi örömöt is átélhetünk (hurrá, itt a karácsony!), de aztán előfordulhat, hogy nagyon hamar a falat kezdjük kaparni tőlük. 

Az ünnep amúgy is komoly stresszforrás

A pszichológia egyik izgalmas felismerése, hogy nemcsak a negatív életesemények jelentenek stresszt, hanem a pozitívak is. Elkezdeni egy új párkapcsolatot, megnyerni a lottó ötöst, elutazni egy izgalmas helyre, vagy csak megünnepelni a karácsonyt mind stresszel járhat, hiszen az addig megszokott életünk felbolydul, a napi ritmusunk, a jól bevált rutinjaink átalakításra szorulnak. Ráadásul az ünnepek alatt egy csomó mindenért lehet még aggódni: például azért, hogy mennyi pénzt költöttünk az anyagi lehetőségeinkhez képest, örülni fognak-e az ajándékoknak, megérkeznek-e időben a csomagjaink, sikerül-e mindent beszerezni. 

Diszkomfortos lehet a tömeg, a nyüzsgés (a fertőzésveszély miatt most különösen!), ahogy az is feszültséget kelthet bennünk, ha a téli szünetben is dolgoznunk kell. Előfordulhat, hogy túlvállaltuk magunkat, egyik családi programról a másikra megyünk, állandóan főzünk vagy takarítunk, miközben nincs időnk pihenni, töltődni. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy olyan emberek is tartozhatnak a családunkhoz, akikkel konfliktusaink vannak, vagy akik bántanak, megaláznak, megvetnek minket. Ez utóbbihoz képest persze eltörpül a karácsonyi dalok jelentősége, de minél több nyomás van rajtunk, várhatóan annál nehezebben kezeljük azokat az ingereket, amik amúgy is negatívan hatnak ránk. 

Neki még sok minden új
Fotó: miodrag ignjatovic / Getty Images Hungary

Ezt teheted az idegesítő dalok ellen

Amikor olyan helyen vagy, ahol van kontrollod a zeneválasztás fölött, ott viszonylag egyszerű dolgod van: le tudod venni a hangerőt, ki tudod kapcsolni a zenét. Amikor vásárolni mész, szintén hallgathatsz saját zenét egy fülesen keresztül, vagy használhatsz füldugót. Ahhoz, hogy elkerüld a mentális kifáradást, érdemes odafigyelni a változatosságra. Azt is vedd figyelembe, hogy a halláson kívül más érzékleti modalitások segítségével is megidézheted az ünnepi hangulatot: például a mézeskalács ízével vagy a fenyő, a fahéj, a frissen sült bejgli illatával. Ha pedig nem tudod kiverni a fejedből a Jingle Bellst, rágózz – kutatások szerint segít elűzni a dallamtapadást.

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?