Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Higi Vera, a Dívány pszichológusa kitalált az olvasók számára egy karácsony előtti lelki gyakorlatot, amihez bátorságra és önfeltárásra lesz szükségünk, de ha vesszük a fáradságot, vitathatatlanul megéri. Ilyen a karácsony, ha azt nem egy fogyasztási eseménynek képzeljük, hanem a lényegét keressük.
Sokat gondolkoztam azon, hogy mi is lenne a legmegfelelőbb lelki ajándék Karácsonyra. Egyszer azt olvastam, hogy ha felidézzük, hogy melyik volt életünk legboldogabb pillanata, akkor szinte mindig egy személyhez kötött esemény jut az eszünkbe. Sajnos azonban egyre többen igyekeznek megvásárolni a másik szeretetét, aminek a hátterében több ok is húzódik.
Egyrészt a folyamatos időhiány miatt sokan úgy érzik, hogy csak látható és kézzel fogható ajándékkal örvendeztethetik meg szeretteiket, a reklámok alátámasztják ezt az elképzelést. Másrészt az is jellemző, hogy sokan nem tudják, miként fogalmazzák meg az érzéseiket anélkül, hogy kínosan éreznék magukat, illetve nevetségessé váljanak önmaguk és a másik előtt.
Ezért is segíthet, ha először írásban próbálkozunk azzal, hogy a pénzzel megvásárolható ajándékok helyett, vagy akár amellett, lelkileg is megajándékozzuk saját magunkat, és persze a másikat. Így tehát arra invitálom a kedves olvasót, hogy írjon a szeretteinek egy névre szóló karácsonyi levelet az alábbi pontokkal:
1. Az idén együtt töltött legjobb pillanataink:
Először megfogalmazhatjuk, hogy melyik volt az a legemlékezetesebb pillanat, amelyet a másikkal együtt töltöttünk. Ez abban is segíthet, hogy átgondoljuk, mi is a legfontosabb a kapcsolatunkban, és persze a jövőben is támpontot nyújthat a másik számára.
2. Szeretném, ha jövőre többször...
Természetesen még a legjobb családi, baráti, vagy párkapcsolat sem mentes az igényektől. Így leírhatjuk azt is, hogy mi az, amire a jövőben szükségünk lenne a másiktól. Fontos, hogy belső igényeinket fogalmazzuk meg, és ne azt, hogy milyen tárgyi ajándékra vágyunk.
3. Igyekszem jobban odafigyelni arra...
Amellett, hogy a másiktól várjuk a változást, fontos tisztába lennünk azzal is, hogy mit tehetünk mi magunk a kapcsolatunkért. A játszmák során például a felek mindig a másikat hibáztatják, és soha nem teszik fel maguknak azt a kérdést, hogy ők maguk mennyiben felelősek azért, hogy ismét vitává, vagy érzelmi meghurcoltatássá fajult a helyzet. Ez a mondat tehát abban segíthet minket, hogy meglássuk a saját felelősségünket a kapcsolat alakításában.
4. Sajnálom, hogy...
Egy egészséges kapcsolatban is előfordulnak veszekedések, sértések, és gyakran borzasztóan nehéz utólag elismerni, hogy megbántottuk a másikat. Ez a mondat tehát abban segíthet, hogy egy régi, felszín alatt rejlő tüskét kihúzzunk a kapcsolatunkból. A cél nem az önostorozás, hanem hogy leírjuk érzéseinket és motivációinkat a másik számára, vagyis hogy elismerjük a felelősségünket, de egyben megpróbáljuk azt is megosztani a másikkal, hogy miért viselkedtünk úgy vele.
5. Köszönöm, hogy...
Végül átgondolhatjuk, hogy mi az, amiért köszönettel tartozunk a másiknak. Ahogy a többi pontnál, úgy itt sem a közhelyek puffogtatása a cél, hiszen az egész levél olyan mélységig jut el, amennyire mi magunk képesek vagyunk eljutni az önfeltárásban. Ezért is fontos, hogy csak olyanokat írjunk le, amiért valóban hálásak vagyunk. Nagyobb érték tehát, ha alaposan átgondoljuk, hogy mi az, amit a másiktól kaptunk, és sokat jelentett a számunkra. Az is könnyen lehet, hogy egy apróság jut az eszünkbe, ami alaposan meg fogja lepni a másikat.
A tartalomhoz igazodhat a forma is, egy kézzel írott levél mindig többet jelent egy gépeltnél. Az itt felsoroltak természetesen csak támpontok, mindenki a saját igényeihez igazodva ülhet le megfogalmazni érzéseit, gondolatait. Minden levélre szánjunk legalább egy napot, hogy átgondoljuk és megfogalmazzuk, mit is szeretnénk papírra vetni.
Ha családunk nyitott az érzések kifejezésére, akkor kioszthatunk mindenkinek egy sablont, és az egész család megajándékozhatja a többieket. Ha azonban nem mindenki megy bele, akkor legyen az az első ajándékunk, hogy nem kényszerítjük rá az akaratunkat a többiekre. Természetesen nemcsak azt ajándékozhatjuk meg ezzel a levéllel, akivel szinte zökkenőmentes a kapcsolatunk, hanem ez arra is lehetőséget nyújthat, hogy egy nehéz közös év végén megadjuk az esélyt a változásra.
Fokozhatjuk a hatást azzal, ha elrejtjük a borítékokat, egyrészt mert az ajándék keresése öröm, másrészt a saját szoba magányában senkinek sem kell uralkodnia magán olvasás közben a többiek előtt. Fontos, hogy mindenkinek megadjuk a lehetőséget arra, hogy lehetőleg négyszemközt válaszoljon a levelünkre.
Ez a karácsonyi ajándék tehát teret nyújthat arra, hogy őszintén és bátran fogalmazzunk, és kifejezzük érzéseinket. Szenteljünk magunknak időt az elvonulásra és alkotásra, és csak olyat írjunk le, amit komolyan is gondolunk.
