Tudományos értelemben vett női homoszexualitás nem létezik. Legalábbis nem genetika, vagy hajlam kérdése a nők saját nemükhöz való vonzódása. Sokkal inkább a tudatos választásé, és az okai a gyerekkorban és az korai szexuális tapasztalatokban keresendők, derült ki egy statisztikából.

A tudomány mai állása szerint a nemi identitás már születéskor eldől. A homoszexualitás nem betegség, nem átnevelhető, magát az ösztönt nem is lehet elfojtani. Míg a férfiaknál az X kromoszóma rövid karján lévő gént nevezik meg a homoszexualitás legvalószínűbb okának, a nőknél legfeljebb a koragyermekkori tényezők jelenthetnek magyarázatot.

A férfiak figyelmetlenek voltak

A leszbikus kapcsolatok és azonos neműek együttélése egyre gyakoribb napjainkban, ezért egy legutóbb készült brit statisztika arra kereste a választ, hogy egyes nők miért választanak maguknak azonos nemű párt. A kutatás során 1000 leszbikus nőt kérdeztek meg a témában, akiknek 70%-a válaszolta azt, hogy azért fordultak a nők felé, mert a férfiakkal való szexuális együttlétek alkalmával kevésbe tapasztaltak olyan mértékű élvezetet, amelyet a nőktől ugyanakkor megkaptak. Ezt nagy általánosságban azzal magyarázták, hogy a férfiak nem elég figyelmesek a nőkhöz.

A megkérdezett leszbikus nők 20%-a élt hetero házasságban, mielőtt nőkkel került volna kapcsolatba, és többségük már gyermeket is szült. Az ilyen jellegű statisztikai adatok feltételezik, hogy a leszbikusság nem genetikailag meghatározott, sokkal inkább egy olyan döntés, amely a férfiakkal szembeni kiábrándultságból fakad.