Bár úgy tűnik, a szexuális együttlét során a rendező szerepét az altest veszi át, valójában az idegszövetek és kémiai közvetítők komplex összjátékának eredményeképpen alakul át a gimnasztika szenvedélyes élménnyé. Azokkal a mechanizmusokkal, melyeken keresztül az agy a vágy kapcsolóközpontjává válik, már nagyon sok, jelentős eredményt hozó kutatás foglalkozott, azonban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés.
A folyamatban fontos szerepet játszanak a különböző ingerületátvivő anyagok, mint például a dopamin, amely a szexuális élvezet csúcspontján nagy mennyiségben szabadul fel. A dopamin, az eufória részegítő érzésével, erőteljesen aktiválja az agy jutalmazó rendszerét. Azok a folyamatok, melyek eközben az agyunkban lejátszódnak, jelentős egyezőséget mutatnak a heroin vagy a kokain kiváltotta hatásokkal. Tulajdonképpen a dopamin felelős azért, hogy ölelkezés közben hasonlóan viselkedünk, mint a kábítószer rabjai. Amint szexuálisan izgalomba kerülünk, a közvetítő anyag ellenállhatatlan kényszert gerjeszt a folytatáshoz – mindaddig, amíg a vágy végül kitejesedik az orgazmusban, illetve a nagyagy és a hypotalamusz kiterjedt területeinek aktivitása hirtelen és radikálisan csökken.
A szorongást, stresszt egy ölelés is elűzheti
A szerelmesek eufóriájában jelentős szerepet játszik a noradrenalin. Ez a vegyület a mellékvesében keletkezik,és serkenti a jókedvet, növeli figyelmünket, elűzi az éhséget és a fáradtságot, valamint mérsékli a fájdalmakat. Ezzel is magyarázható, hogy néha egy ölelés is elegendő, hogy segítsen feloldani a szorongást.
Az endorfin úgy hat, mint a fájdalomcsillapító. A szex során oldja a feszültséget és ezzel segíti – elsősorban – a nőket az orgazmus elérésében. Nagyon sok nő esetében közbeszól azonban az elengedés képességének hiánya.
Minél jobban megbízik partnerében a nő, illetve magát minél kívánatosabbnak tartja, annál könnyebben juthat el a csúcspontra. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az endorfinek a megalapozott, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatban jelentősebb szerepet töltenek be, mint egy futó kalandban.
Az, hogy a szervezet a csúcspont elérését követően újra nyugalmi állapotba kerül – legalábbis a férfiaknál – és egy ideig nem fogadóképes a szexuális stimulációkra, egy ingerületvivő anyagon múlik, melyet a szervezet az orgazmus után fokozott mértékben bocsát ki. A szerotonin növeli ugyan a jó közérzetet, ám az izgalmat egyidejűleg blokkolja is. Az antidepresszánsok, melyek arra szolgálnak, hogy a szinapszisok szerotonin koncentrációját növeljék, a szexuális életre negatívan hatnak: sajnálatos módon nagyon sok beteg panaszkodik arról, hogy az antidepresszánsok szedése mellett erekciós problémákkal, az orgazmusképesség csökkenésével és egyéb szexuális zavarokkal szembesüln.
Az agyközpontok
Szexuális vágyaink szempontjából agyunk központi egysége a hypotalamusz. A hypotalamusz vészhelyzetben a másodperc milliomod része alatt képes utasítani mellékvesét, hogy adrenalint juttasson a véráramba, és ezzel a teljes szervezetet riadókészültségbe helyezze.
Azonban nem csak a fenyegetettség, hanem a gyengédség is aktiválja a hypotalamuszt. A szexualitás során az érintéssel leadott jelek növelik ezt az aktivitást – mindaddig, amíg az orgazmus, az oxytocin nagy mennyiségű felszabadításával eléri csúcspontját. A hypotalamusz aktivitása, a fent leírt kisülés után, hirtelen lecsökken. Ez az, amit a kielégítettség megrendítő élményeként tapasztalunk meg.
Szex során az agy jutalmazó rendszere is aktivizálódik. Két agyterület, - szakszóval a nucleus accumbens és a nucleus caudatus - , valamint a dopamin szabályozzák a motivációt és a vágyat. Reagálnak a teljesen különböző ingerekre és késztetnek bennünket arra, hogy a különböző jutalmak elnyeréséért (például egy jó ételért, pénzért, vagy éppen egy drogért, a dopamin agyba bocsátásáért) küzdjünk. Természetesen az orgazmus is ilyen jutalom.
Hogy a férfi és a nő izgalmi mintái mennyiben eltérőek, még kutatják. Az amygdala-n belül egy eltérést azonban sikerült már megfigyelni. Ez az agyterület felelős a lehetséges veszélyhelyzetek felismeréséért, illetve a félelem és az ezzel összefüggő reakciók kialakulásáért. A nőknél a szexuális csúcspont elérésekor az amygdala gyakorlatilag lebénul, a férfiaknál azonban nem.
Folytatjuk!
Szexuális eksztázis, avagy a kontrollvesztés képessége
Bár a nyugati kultúrában az eksztázis elválaszthatatlan az orgazmustól, keleten úgy tartják, a szexuális energia elnyújtásában rejlik a lényege. A kontrollfüggők, akik életük minden rezdülését uralni akarják, gyakran képtelenek az átélésére, de nincs könnyű helyzetben az sem, aki félénk vagy gátlásos.
