Beszéljünk a mellrákról!

Olvasási idő kb. 3 perc

Beszéljünk a mellrákról!

Magyarországon a szív-és érrendszeri betegségek mellett a daganatos megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat. A KSH adatai szerint 2018-ban 131 045 haláleset történt, ennek mintegy egynegyede, 32 586 rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt. Az adatok ijesztők, de tehetünk azért, hogy a számok ne nőjenek tovább. Például a rizikófaktorok csökkentésével és rendszeres szűrővizsgálattal. Minden év október 1-je a mellrák elleni küzdelem világnapja, de egész hónapban szerveznek eseményeket, melyek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, valamint a megelőzésre.

Idézőjel ikon

Hazánkban évente 8000 új mellrákos megbetegedést diagnosztizálnak. A nők 7-10 százalékánál, leggyakrabban a középkorú és idősebb korosztályban (40-60 évesek) jelentkezik, de előfordulhat fiatalabb korban is. Mivel a kezdeti szakaszban gyakran tünetmentes, így nem lehet elégszer hangsúlyozni a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat és az önvizsgálat fontosságát. Az emlőrák ugyanis a legtöbb rákfajtához hasonlóan kezelhető és gyógyítható, függően attól, hogy mikor fedezik fel
– mondta dr. Kocsis Judit, a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa.

A mellrák tünetei:

  • tapintható, fájdalmatlan csomó a mellben
  • tapintható tömött nyirokcsomó megjelenése a hónaljban
  • duzzadttá, keménnyé, pirossá, torzulttá váló mell
  • nem gyógyuló seb, narancsbőr tünet vagy gyulladásos bőrtünetek megjelenése, esetleg ödémával a mell bőrén
  • viszkető, kipirosodó, súlyosabb esetben beforduló, váladékozó emlőbimbó

Kik a veszélyeztetettek?

  • akiknél pozitív a családi anamnézis
  • egyenes ági rokonságban előfordult fiatalkori (50 év alatt) emlőrák, illetve egyéb daganatos megbetegedés, pl. petefészekrák
  • akiknél egy vagy több rizikófaktor áll fenn az alábbiak közül:
  • késői menopauza, menopauzában hormonpótló kezelés
  • terhesség hiánya vagy késői életkorra tolódása
  • elhízás (főként menopauza után), zsírdús, rostszegény étrend
  • ülő, mozgásszegény életmód
  • dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
  • korábbi mellkasi besugárzás

Mellrák a férfiaknál? Igen!

A betegség igen ritkán (az összes emlődaganat kb. 1 százaléka esetében), de előfordulhat férfiaknál is. Hazánkban jelenleg 360 körül van az ismert férfi emlődaganatos esetek száma. Kialakulásának hátterében genetikai eltérés állhat, de az életmódbeli rizikófaktorok itt is szerepet játszanak. Mivel nehezebb a felismerésük, ezért kevésbé gondolnak erre a betegségre, és gyakran csak előrehaladottabb stádiuman derül rá fény.

Önvizsgálat és diagnózis

A rendszeres szűrővizsgálat mellett az önvizsgálat is segít a korai felfedezésben. A vizsgálatot célszerű minden hónapban ugyanabban az időszakban, a menstruációs ciklust követő napokban elvégezni. Álljunk a tükör elé és tegyük csípőre a kezünket. Figyeljük meg a mellek formáját, méretét, kontúrját, a mellbimbókat és a bőr változásait. Emeljük fel mindkét kezünket a fejünk fölé, és így is nézzük meg a fentiek szerint, valamint azt is, hogy a mell körvonala változik-e. Tegyük tarkóra az egyik kezünket, a másik kezünk 3 középső ujjának ujjbegyével, körkörös mozdulatokkal vizsgáljuk át a mellünket. Végezzük el a vizsgálatot álló és fekvő helyzetben, mindkét mellen. Vizsgáljuk át a mellekhez tartozó nyirokrétegeket is a hónaljnál, kulcscsontnál és a szegycsontál is. Végül pedig préseljük össze a mellbimbót, hogy meggyőződjünk arról, nem váladékozik-e.

„Ha fájdalmas csomót fedezünk fel a mellünkben vagy a hónaljunkban, kisebb az esély, hogy rosszindulatú az elváltozás. Azonban semmilyen esetben se várjuk, hogy magától eltűnjön! Mindenképp forduljunk orvoshoz, aki fizikális vizsgálattal, röntgen mammográfiával, az emlő ultrahangos vizsgálatával és szövettani mintavétellel megállapítja, hogy valóban mellrákról lehet-e szó. Tartsuk észben, ha a betegséget időben felismerik, a teljes gyógyulás aránya 70 százalék, sőt a korszerű kezeléseknek köszönhetően az előrehaladottabb esetekben is egyre gyakrabban lehet teljes vagy tartós remissziót, azaz betegségmentes állapotot elérni” – tette hozzá a doktornő.

A Budai Egészségközpont teljes körű emlődiagnosztikai szolgáltatásokkal várja pácienseit a legmodernebb eszközparkkal és kiváló szakemberekkel.

További információ: bhc.hu

Hirdetés ‎
Hirdetés ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.