Elragadóan bájos új magyar mesefilmeket láthatnak március 15-én az M2 gyerekcsatornán. Díjazott magyar grafikusok és kiváló 3D-s mesterek vittek vászonra kicsi és már nagy gyereknek szóló klasszikus és új történeteket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának támogatásával.
Korán kelőknek!
06:56-től látható az M2 gyerekcsatornán a Berti, a rózsaszín barika című film, Goda Krisztina filmrendező első, a legkisebbeknek is szóló kedves animációja: a Bégető család gyermekei a megszólalásig hasonlítanak egymásra, kivéve a legkisebbet, Bertit, akinek a gyapja rózsaszín. A nehézségek mellett viszont előnye is származhat a kis barikának abból, hogy kicsit különbözik a környezetétől.
Klasszikusok különleges 3D-ben magyarok rajztollából
08:49-től a Négyszögletű kerek erdő: Maminti, a kicsi zöld tündér című film látható Lázár Ervin mesekönyvének egy kedves epizódja alapján. Az új magyar, különleges élményt adó 3D animációval készült elbűvölő mese rendezője Horváth Mária, aki a Magyar népmesék számos ismert sorozatát készítette. A Négyszögletű Kerek Erdő lakóit sokan ismerik: Mikkamakka, Vacskamati, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Sigfrid, Dömdödöm. A torzsalkodó, ám szeretetteljes baráti társaság ebben az epizódban fát vágni készül, ám a kalandos út során mindenféle bonyodalmakba ütköznek majd.
Főszerepben Bandi, a csínytevő
14:19-től és 15:38-tól láthatják a nézők az Egy komisz kölyök naplója című rajzfilm első két részét. Az animáció egy humoros könyv alapján készült, amely magyarul 1918-ban jelent meg először Karinthy Frigyes fordításában. A rajzfilmben a főszereplő Bandi meséli el csínyjeinek, galádságainak és ballépéseinek számára nem, az olvasónak viszont kacagtató történetét. A regényt Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész és animációs rendező álmodta filmre.
Fekete bárány marad a rózsaszínű birkagyerek?
Hogy honnan jött Berti ötlete, megtudhatják a rendezővel, Goda Krisztinával készült interjúból:
Goda Krisztina ezúttal gyerekmesét készített a Médiatanács pályázati forrásából. Bertit, a rózsaszínű barikát fehérre akarják festeni, de a családja kiáll mellette és nem engedi. Erről szól Goda Krisztina és Udvardi Jenő közös rajzfilmsorozatának első epizódja, melynek elkészítését a Médiatanács támogatta. A mese hiánypótló az óvodás és kisiskolás korosztály számára, hiszen – ahogy az első epizód tartalmából is kitűnik – olyan fontos társadalmi értékekkel ismerteti meg a gyermekeket, mint a tolerancia vagy az önálló gondolkodás. Emellett vicces, szerethető és anélkül köti le a gyermekek figyelmét, hogy agresszív vagy sokkoló jeleneteket tartalmazna. De honnan jött Berti ötlete? És mi a nehezebb: írni, vagy rendezni? Goda Krisztinával ezekről a kérdésekről is beszélgettünk.
Az alkotóról dióhéjban
Goda Krisztina a neves brit National Film and Television School rendező szakán szerzett diplomát, majd forgatókönyvírói képesítést kapott a Los Angeles-i California Egyetemen. Eddigi életpályája során játékfilmek írójaként-rendezőjeként szerzett elismerést. A Kaméleon (2008), a Szabadság, szerelem (2006) vagy a Csak szex és más semmi (2005) című filmjeit a közönség és a szakma is nagyra értékelte, az alkotások számos díjat nyertek. Televíziós munkákkal is foglalkozik, író, storyliner (a történet fő szálait kidolgozó alkotó). A Berti, a rózsaszín barika kalandjai c. rajzfilm munkafolyamatában íróként vett részt.
– Játékfilmes sikere után most miért fordult a gyerekmesék felé?
– Adta magát a helyzet, hiszen Veronika kislányommal – aki most három és fél éves múlt – sok mesét néztünk, és láttam, mennyi erőszakos, a gyerekek számára nem megfelelő mese van jelen a piacon. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy gyerektörténettel foglalkozom. Évekkel ezelőtt már volt egy színészekkel készülő, de számítógép-animációs világban játszódó mesefilmtervem 3D-ben, de az olyan drága lett volna, hogy egy időre le kellett tennem róla.
– Hogyan pattant ki a fejéből a mostani barikás ötlet?
– Közös koncepció volt Udvari Jenővel, a rendezővel. Ő álmodta meg a karaktert, a tartalmi részt pedig én találtam ki. Az animációs részhez nem értek, tehát abból kimaradtam, de a színészekkel való munka, a felsnittelés és a hangutómunka az én feladatom volt.
– Látta a három és fél éves kislánya a filmet?
– Igen, hogyne, többször is megnézte, nagyon tetszett neki.
– Miért érezte fontosnak, hogy társadalmi kérdéseket feszegessen egy gyermekeknek szóló sorozatban?
– Nemcsak társadalmi kérdésekről szól a film, hanem egy gyerekcsoportban minden nap felmerülő helyzetekről, amelyek kapcsán például megtanulhatják elfogadni egymást. Ha megnézünk egy óvodáscsoportot vagy bármilyen gyerekközösséget, láthatjuk, hogy mennyire könnyen kirekesztődhet egy-egy tag, és hogy egyáltalán nem általános, hogy jól bánnak egymással. Ezt meg kell tanítani nekik, ezt célozza meg szórakoztató formában a Berti-film is.
Az interjú teljes terjedelemben a Médiatanács blogján olvasható.
