Elbűvölő új magyar mesék szombaton az M2-n

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elragadóan bájos új magyar mesefilmeket láthatnak március 15-én az M2 gyerekcsatornán. Díjazott magyar grafikusok és kiváló 3D-s mesterek vittek vászonra kicsi és már nagy gyereknek szóló klasszikus és új történeteket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának támogatásával.

Korán kelőknek!

06:56-től látható az M2 gyerekcsatornán a Berti, a rózsaszín barika című film, Goda Krisztina filmrendező első, a legkisebbeknek is szóló kedves animációja: a Bégető család gyermekei a megszólalásig hasonlítanak egymásra, kivéve a legkisebbet, Bertit, akinek a gyapja rózsaszín. A nehézségek mellett viszont előnye is származhat a kis barikának abból, hogy kicsit különbözik a környezetétől.

Klasszikusok különleges 3D-ben magyarok rajztollából

08:49-től a Négyszögletű kerek erdő: Maminti, a kicsi zöld tündér című film látható Lázár Ervin mesekönyvének egy kedves epizódja alapján. Az új magyar, különleges élményt adó 3D animációval készült elbűvölő mese rendezője Horváth Mária, aki a Magyar népmesék számos ismert sorozatát készítette. A Négyszögletű Kerek Erdő lakóit sokan ismerik: Mikkamakka, Vacskamati, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Sigfrid, Dömdödöm. A torzsalkodó, ám szeretetteljes baráti társaság ebben az epizódban fát vágni készül, ám a kalandos út során mindenféle bonyodalmakba ütköznek majd.

Főszerepben Bandi, a csínytevő

14:19-től és 15:38-tól láthatják a nézők az Egy komisz kölyök naplója című rajzfilm első két részét. Az animáció egy humoros könyv alapján készült, amely magyarul 1918-ban jelent meg először Karinthy Frigyes fordításában. A rajzfilmben a főszereplő Bandi meséli el csínyjeinek, galádságainak és ballépéseinek számára nem, az olvasónak viszont kacagtató történetét. A regényt Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész és animációs rendező álmodta filmre.


Fekete bárány marad a rózsaszínű birkagyerek?

Hogy honnan jött Berti ötlete, megtudhatják a rendezővel, Goda Krisztinával készült interjúból:

Goda Krisztina ezúttal gyerekmesét készített a Médiatanács pályázati forrásából. Bertit, a rózsaszínű barikát fehérre akarják festeni, de a családja kiáll mellette és nem engedi. Erről szól Goda Krisztina és Udvardi Jenő közös rajzfilmsorozatának első epizódja, melynek elkészítését a Médiatanács támogatta. A mese hiánypótló az óvodás és kisiskolás korosztály számára, hiszen – ahogy az első epizód tartalmából is kitűnik – olyan fontos társadalmi értékekkel ismerteti meg a gyermekeket, mint a tolerancia vagy az önálló gondolkodás. Emellett vicces, szerethető és anélkül köti le a gyermekek figyelmét, hogy agresszív vagy sokkoló jeleneteket tartalmazna. De honnan jött Berti ötlete? És mi a nehezebb: írni, vagy rendezni? Goda Krisztinával ezekről a kérdésekről is beszélgettünk.

Fotó: Barta Szabolcs

Az alkotóról dióhéjban

Goda Krisztina a neves brit National Film and Television School rendező szakán szerzett diplomát, majd forgatókönyvírói képesítést kapott a Los Angeles-i California Egyetemen. Eddigi életpályája során játékfilmek írójaként-rendezőjeként szerzett elismerést. A Kaméleon (2008), a Szabadság, szerelem (2006) vagy a Csak szex és más semmi (2005) című filmjeit a közönség és a szakma is nagyra értékelte, az alkotások számos díjat nyertek. Televíziós munkákkal is foglalkozik, író, storyliner (a történet fő szálait kidolgozó alkotó). A Berti, a rózsaszín barika kalandjai c. rajzfilm munkafolyamatában íróként vett részt.

– Játékfilmes sikere után most miért fordult a gyerekmesék felé?

– Adta magát a helyzet, hiszen Veronika kislányommal – aki most három és fél éves múlt – sok mesét néztünk, és láttam, mennyi erőszakos, a gyerekek számára nem megfelelő mese van jelen a piacon. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy gyerektörténettel foglalkozom. Évekkel ezelőtt már volt egy színészekkel készülő, de számítógép-animációs világban játszódó mesefilmtervem 3D-ben, de az olyan drága lett volna, hogy egy időre le kellett tennem róla.

– Hogyan pattant ki a fejéből a mostani barikás ötlet?

– Közös koncepció volt Udvari Jenővel, a rendezővel. Ő álmodta meg a karaktert, a tartalmi részt pedig én találtam ki. Az animációs részhez nem értek, tehát abból kimaradtam, de a színészekkel való munka, a felsnittelés és a hangutómunka az én feladatom volt.

– Látta a három és fél éves kislánya a filmet?

– Igen, hogyne, többször is megnézte, nagyon tetszett neki.

– Miért érezte fontosnak, hogy társadalmi kérdéseket feszegessen egy gyermekeknek szóló sorozatban?

– Nemcsak társadalmi kérdésekről szól a film, hanem egy gyerekcsoportban minden nap felmerülő helyzetekről, amelyek kapcsán például megtanulhatják elfogadni egymást. Ha megnézünk egy óvodáscsoportot vagy bármilyen gyerekközösséget, láthatjuk, hogy mennyire könnyen kirekesztődhet egy-egy tag, és hogy egyáltalán nem általános, hogy jól bánnak egymással. Ezt meg kell tanítani nekik, ezt célozza meg szórakoztató formában a Berti-film is.

Az interjú teljes terjedelemben a Médiatanács blogján olvasható.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.