Ezt ehette Jézus valójában az utolsó vacsorán tanítványaival

jézus és tanítványai az utolsó vacsorán
Olvasási idő kb. 3 perc

A zsidó pészah ünnepén a kiválasztott nép Egyiptomból való menekülését ünnepelte és ünnepli máig: Jézus utolsó vacsorája valójában egy szédervacsora, ünnepi zsidó étkezés volt.

Ennek fogásai is szimbolikusak: ami a katolikus szertartásokon ostya és bor képében jelenik meg, az a közel kétezer évvel ezelőtti szédereken a valóságban kovásztalan kenyér, sült bárányhús, keserűfű, mártás és bor volt.

Jézus szédervacsorája a hagyományt követte

A menü egyetlen része sem véletlenszerűen került az asztalra. A széderestéken a zsidók az utolsó egyiptomi éjszakára emlékeznek, melyen Isten parancsára kovásztalan kenyeret ettek keserűfűvel, illetve a frissen vágott bárány vérével megkenték az ajtófélfát, majd az állat sült húsát fogyasztották el. A szimbólumokat megfejteni nem nehéz:

  • a kovásztalan kenyér a sietségre utal, arra, amikor nincsen idő megvárni, míg megkel a tészta – így távoztak a zsidók Egyiptomból,
  • a keserűfű ugyanakkor emlékeztette őket arra, hogy az ott töltött évek mennyi szenvedéssel jártak,
  • míg a levágott bárány vére jel volt Istennek arra, hogy aki az adott házban él, az megmenekülhet az elsőszülöttekre lecsapó haragjától.

Jézus utolsó vacsorája tradicionális zsidó széder volt
Fotó: Wikimedia Commons
Idézőjel ikon

Ennél még gazdagabb a szimbolika, ha arra gondolunk, hogy később Jézusra Isten bárányaként utal majd az Újszövetség,

illetve ha eszünkbe jut az is, hogy Heródes Jézus születésekor a fiú csecsemők elveszejtésével próbálta megakadályozni, hogy nála nagyobb királyé lehessen az uralom.

Feltehetően tehát a fentieket ette-itta a tizenkét tanítvány és Jézus: ezekn túl olívaolaj minden bizonnyal volt az asztalukon, és érdemes megjegyezni azt is, hogy az ábrázolások, még a leghíresebb is megcsalnak bennünket egy fontos részletben. A szédervacsorát ugyanis jellemzően nem ülve fogyasztották, hanem alacsony asztal mellé heveredve, mintegy római módra ették meg. Nemcsak a rómaiak szokásaira utal ugyanakkor ez, hanem a szabadságra is: aki így eszik, az biztonságban érzi magát, szabad.

Bár könnyen azt hihetnénk, a széderek része volt a lábmosás is, erről nincs szó – ez a szokás, melyet a nagyhét ünnepi hagyományai közt még a pápa is elvégez, Jézustól eredeztethető, a zsidók hagyományainak sorába nem illeszkedik.

A szédervezető, később pedig mindenki az asztalnál kezet mos egy-egy alkalommal, Jézus tehát nem azért mosta meg tanítványai lábát, mert az egyébként meglehetősen szigorú zsidó szokások megkövetelték volna tőle mindezt.

Az utolsó vacsora további fogásai

A hús, a keserűfű és a kovásztalan kenyér mellett a széderek kötelező fogásai közt található még sós víz, mely a könnyekre emlékeztet, valamint az ebbe mártogatott zöldségek, melyek már a jólétet jelképezik. Esznek még ilyenkor hagyományosan tojást is, ami a szédervacsorán a gyász emléke – nem pedig az újjászületésé, ahogyan az a keresztény hagyományban van.

Jézus és tanítványainak utolsó szédere tehát valószínűleg kevésbé volt puritán, mint amilyennek ma gondolhatnánk, azonban több is volt annál, mint amit a zsidók tartottak – a kenyértörés már a keresztények egyik legfontosabb rítusaként működik ma.

Arról is írtunk már, hogyan élt Mária Jézus halála után.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?