A csömöri fánkfesztivál küldetése az értékmegőrzés, valamint a tradíció átadása. A szervezők tapasztalata szerint szerencsés tendencia, hogy a mai fiatalok is követik a nagymama példáját a sütés-főzés terén. Lekvár ritkaságokkal ismerkedtünk meg, úgymint pálinkás sárgabarack vagy a vörösboros csipke és a pezsgős-csokoládés eper. A csömöri fánkfesztiválon jártunk, faltunk, szagoltunk, tolongtunk, és megízleltük a gyümölcsborok világát.
Gyúrni, nyújtani, bő disznózsírban kisütni és kész a csörögefánk, ami egy igazán színmagyar édesség. A fánk világszerte kedvelt ünnepi nyalánkság, bár Velencében csak a karnevál idején kerül elő, a franciáknál beignet-nek hívják, mi régen még „apátza fingotska”-ként emlegettük. A XII. Hájas tészta- és fánksütő versenyen jártunk.
"A párosítás előzménye az a gondolat volt, hogy mi az, amit a bor mellé adhatunk? A fánk. Aztán a dolog kinőtte magát. Elsődleges célunk az értékmegőrzés és a tapasztalatok átadása. Azt látjuk, hogy a mai fiatalok is követik a nagymama példáját a főzés terén, ami nagyon jó. Most, a farsangi szezon közepén hagyományos és új kreációkat, egyedi fejlesztéseket is kóstolhatunk” - mondta a rendezvény háziasszonya, G. Tóháti Ilona, aki a csömöri művelődési ház igazgatója is.
A vácrátóti lekvár a király
A helyszínen vásárolt 300 forintos kóstolójegyre bőven adtak az asszonyok mindent. Láttunk pisztáciás, hagyományos és rózsafánkot is, utóbbi nemcsak finom, de dísztárgyként is jól mutat. Egy valamirevaló fánk lekvár nélkül olyan, mint a vonat sínek nélkül, így meg is találtuk a helyi lekvárelosztót, a Házilekvár.hu standját. Sosem hallott lekvár ritkaságokkal ismerkedtünk meg: fűszeres, marcipános, pálinkás sárgabarack, vörösboros csipke, bazsalikomos eperlekvár és pezsgős-csokoládés eper lekvár.
Az eperbor a gyümölcsborok dívája
A lekvárrengeteg mellett gyümölcsborokból sem volt hiány: egy eső utáni üde epermező aromáját idézte az eperbor minden cseppje, és a színe sem volt sápadt pocsolya, mint feltételeznénk a neve alapján. Az ST Gyümölcsborok cég igazi magyar családi mikró vállalkozás, és büszkék arra, hogy mindent önerőből, saját kezűleg építettek, családi összefogással. Elsődleges céljuk, hogy a magyar termékeket népszerűsítsék, és bemutassák a magyar gyümölcsök sokoldalúságát. Minden termékük kézműves termék a drága gépek mellőzésének egyik oka, hogy kézműves borokat állítanak elő, nem túl nagy mennyiségben, viszont annál jobb minőségben.
A boraik reduktív technológiával készülnek, minden mesterséges ízfokozótól, és mesterséges aromáktól mentesen. Magas gyümölcstartalma (4 kg/l) és jelentős, 12,5%-os alkoholtartalma van. A felhasznált gyümölcs Magyarországon termett és magyar gazdáktól származik. Az eperborba belenyalva megtudtuk, hogy elkészülte óta csak tovább selymesedett, sűrűsödött, érett. Színe, zamata még harmonikusabbá vált azóta. De aki allergiás az eperre, gyártanak még kék áfonyabort és málnabort is, melyek vélhetőleg ugyanilyen remekművek.
Coop naranccsal fröccsösíthető borok
A nyitás után fél órával már forgalmi dugók alakultak ki az asztalok között, lehet, hogy jövőre át kéne települni a Papp László Sportarénába. Ösvényt vágva az emberrengetegben, a mézek között találtunk termelői repcemézet, hárs-és a klasszikus sorozatokat, melyek, ha nem is fánkra, teába változatlanul megállják a helyüket. Megkóstoltunk egy klasszikus vonalú fánkot, amit tűzforrón adtak, ahogy kell: illata, állaga és íze egyaránt azt üzente, hogy nem egy metrós Fornettivel van dolgunk.
A lekvárt az orrunk előtt csapták a közepébe. Garantáltan friss, helyben készült csoda volt minden darab. A zsűrinek volt a legnehezebb dolga, mert nekik mindent végig kellett kóstolni. A büfében díjnyertes házi borokat kínált büszke gazdája, de ha valaki nem kívánta natúrba bevállalni, följavíthatta a mellettük álló némi Coop naranccsal vagy Lift citrommal. A fánkfeszt központjában, a színházteremben érezhetően nőtt a tömeg és fogyott el a levegő, de ugyanígy jártak a fánkok is: a kintről befelé nyomuló látogatóknak esélyük sem volt a bejutásra, a dolgot pedig tovább nehezítik a ruhatárban posztoló nénikék, akik hiába voltak négyen, nehezen tudtak csak megbirkózni az éhes tömeggel.
