Vajon azok a párok, akik sokat sportolnak és játszanak együtt, tovább együtt maradnak? Laurie Puhn amerikai párkapcsolati szakértő szerint igen, ezért érdemes minél gyakrabban beiktatni a közös programba egy kis bowlingozást, közös futást, teniszt, kocogást, vagy éppen téli sportokat.
Mindegy mit, csak mozogjatok együtt
A túrázás nem kifejezetten sport, mégis talán az egyik legjobb közös időtöltés. Azon túl, hogy remek kalandokba keveredhettek, egy vadkempingezésnél tökéletesen egymásra vagytok utalva. Együtt kell megtalálni az útvonalat, térképet böngészni, együtt kell tüzet rakni, együtt kell főzni, sátrat állítani, ami nemcsak közelebb hoz egymáshoz, de ha épp van egy kis feszültség, azt sem veszekedésekben tör ki, hiszen előbb-utóbb kénytelenek vagytok közös nevezőre jutni. Ha egy edzőterembe jártok, nagyon szépen lehet gyakorolni azt, hogyan kell tanácsot adni és azt elfogadni sértődés nélkül. Nyilván a fiúd sokkal jobban fogja tudni, hogy neked mit kell csinálni, függetlenül attól, hogy már évek óta bejáratott edzésprogramod van. Remek alkalom a véleménycsere gyakorlására. De a szakértő szerint hasonlóan összekovácsoló és kapcsolatformáló erejű lehet a rendszeres kocogás, a tenisz, de a társasjáték vagy akár a videójáték is.
Közelebb hozza a családot a videojáték?
Egy számítástechnikai cikkeket gyártó cég megbízásából készült felmérés szerint a videojátékok nem elidegenítik, hanem közelebb hozzák egymáshoz a családtagokat. A kutatás eredményei szerint a videojátékozás a harmadik leggyakoribb közös időtöltés a családokban, válaszadók 42 százaléka említette az első helyen. A szakértők véleménye szerint a fiatalabb generáció révén a modern technológia a közös időtöltés része lett, és nem az együtt töltött idő igénye változott az elmőlt években, hanem csak az időtöltés formája. A felmérés szerint a gyermekek kétharmada, a szülők három-ötöde játszik bizonyos időközönként videojátékokkal. Az adatok szerint a játékkonzollal rendelkező háztartások 88 százalékában játszanak közösen is a családtagok, és ötből négy szülő nem bánja, hogy ez a fajta játék immáron a közös program része.
Forrás: Elte hírlevél
Körbeérdeklődtünk, vajon kinek milyen sport vagy játék adja a legnagyobb közös élményt, Tari Annamária pszichoterapeutát, a Dívány szakértőjét pedig arról kérdeztük, milyen pszichológiai okai vannak a jelenségnek.
Érthető, hogy a közös élmények jobban összekovácsolják a párokat, de lelkileg mitől katartikusabb egy pár számára a közös sportolás, mint mondjuk a közös bevásárlás vagy takarítás ?
Ha abból indulunk ki, hogy a lényeg az együttes élmény, akkor látszólag nincs különbség a helyzetek között. Azonban a sportolásban van egy fantasztikus lehetőség, ez pedig a saját endorfinok felszabadítása. Ha valaki eljut a mozgásban és energia felszabadításában addig a pontig, amíg a saját endorfinjai elkezdenek működni, akkor egy szabályos eufóriát vagy katarzist élhet át. Az edzés végeztével úgy érzi magát, mintha kicserélték volna, a feszültségek nagy része távozik. Az ilyenkor tapasztalható természetes fáradtság és izomláz pedig jó testélmény érzelmileg. Ebben az érzelmi állapotban pedig a társ jelenléte nyilván a párkapcsolat erősítését is szolgálhatja. Ha együtt edzenek a felek, akkor egymás biztatása, az eredmények és a képességek-erőnlét javítása kiemeli a hétköznapok rutinjából a kapcsolatot, mert más a helyszín, mások a megoldandó feladatok.
Ennyire különleges élmény a közös sport?
Több millióan élnek úgy a világon, hogy életük az otthon-munkahely-közért háromszögben zajlik, nekik mindenképpen az lehet. De nyilván fontos szempont, hogy nagyjából egyforma képességekkel rendelkeznek-e vagy sem. Mikor látunk párokat a sípályán, akik közül az egyik golyóban zúg le a fekete pályán, a másik viszont nagy hóekével csúszkál a kéken, és még attól is rettenetesen fél, akkor az élmény nem feltétlenül közösen jó. De lehet egy emlékezetes párkapcsolati történés, hogy együtt fejlődnek, közösen tanítgatják egymást, és aztán együtt is élvezik a sport adta lehetőségeket. De fontos, hogy valódi és kölcsönös érzelem legyen közöttük, ne arról szóljon az együttes élmény, hogy 'én megmutatom neked hogyan kell, jézusom, ne legyél már ennyire béna'. Tehát nem a rivalizáció a lényeg, hanem a közös egyetértés."
A közös biciklizés lehet ugyanolyan, mint egy teniszmeccs?
- A meccsek hasonlóan rivalizációt hívnak életre a felekben, ilyen módon tehát jót tesznek feszültségek oldásában és katarzist is jelenthetnek. De itt is hamar megmutatkoznak a pár valódi érzelmei, az egyén és a kapcsolat szempontjából is. Aki mindenáron győzni akar, lehet, hogy otthon, a konyhában is ilyen... és akkor nem biztos, hogy a párja imádni fogja a meccseket, amik arról szólnak, hogy legyőzik. Már megint. Tehát azoknak jó a verseny, ahol mindkét fél szereti a kihívásokat, és nem tart a megmérettető helyzetektől. Jól tűri, ha veszít, és nem érzi azt, hogy azonnal meg kell változtatnia az eredményeket. Ehhez képest a közös biciklizés együttes cselekvés, amiben ugyan lehet versengés, de kevésbé.
-
Plüsslabda és részeg rendőrkerülés
"Imádok a fiúmmal túrázni" - mondja Adrienn. "Kora reggel kelünk, megcsináljuk a szendvicseket, bedobunk egy pálinkát, és megpróbálunk BKV-val, majd Volánnal kijutni a városból, hogy megközelítsük a hegyeket. Ez már eleve annyira durva küzdelem, hogy ha akkor nem veszünk össze, aznap már biztos, hogy harmóniában kirándulunk. Ha nem Dobogókőre megyünk, ahol akkora a forgalom, mint az M7-esen, akkor még az is előfordulhat, hogy kettesben vagyunk az erdőben, és az igen romantikus. Közös pálinkázással és 5-7 óra sétával telik a nap, amelyet a célállomáson, egy kocsmában pihenünk ki. Tervezzük, hogy tavasszal sátrat viszünk magunkkal, és kint töltjük az éjszakát a magyar vadonban."
"A fiúmmal snowboardozni egy álom" - mondja Viki. "Amikor először vitt ki a pályára megtanítani, végtelen türelme volt hozzám. Ezért szeretem a mai napig ezt a sportot, annak ellenére, hogy nem tudok tökéletesen siklani a hóban. Akinek ennyi türelme van, az nyilván jó apa lesz, ez volt az első gondolatom."
Peti nemcsak a sportokat szereti, de a barátnőjét is. "Frizbizni imádok a csajommal, mert az együtt nagyon vicces. Squasholni nem, mert nem vagyunk egy súlycsoport. Van otthon egy plüss focilabdánk azzal szoktunk focizni, azt nagyon szeretem. Olyan komoly arccal csinálja, hogy csak nevetni tudok rajta. Amikor futni megy, az a kedvencem, mert nagyon vonzó a melegítőkben."
"A közös biciklizés óriási fun" - lelkesedik Anna. Általában mindig az, de egyre különösen emlékszem, céges buliról bicikliztünk haza nyáron részegen késő este, nekem épp kiégett az első lámpám. Akkoriban a rendőrök már szívesen szondáztatták a bicikliseket, úgyhogy rendőrkerüléssel telt a bő egyórás hazaút, és ez nagy összekovácsoló erővel bír."- Dóráéknak nem jött be az endorfin nélküli közös program. "Kipróbáltuk nemrég a közös társasozást, egy pszichológiai társasjátékot, de nem kötött minket jobban össze. Talán azért, mert az ilyen játékokat azoknak az embereknek tervezik, akik nem beszélgetnek, és nem gondolkoznak, kapcsolatuk közös televíziózással telik, de mi szoktunk beszélgetni, ezért unalmas volt önismereteset játszani."
- Szerinted milyen jellegű sportok bírnak a legnagyobb összetartó erővel? A számítógépes játékokra is vonatkozhat ez a megfigyelés?
- Valószínűleg a kihívás-ügyesség-rivalizáció mértéke dönt, valamint a személyiség karakterjegyei, és a pár közös elvárása egymás felé. Ahol például egy férfinek szüksége van a legyőzhetetlen státuszra, ott jobb olyan helyzetet választani, amiben taníthatja, buzdíthatja a párját. Ha egyenletesebb a közöttük lévő intellektuális-érzelmi-együttműködő színvonal, ott például az kvízjátékok, a kézügyességet vagy percepciós készséget (hidden object típusú játékok) igénylő számítógépes játékok is jó együttes élményt szerezhetnek. De ez már komolyan különbözik a sportolástól, mert nem lesz benne az a plusz endorfin, ami euforikus élményt jelent.
