Ha együtt sportoltok, tovább tart a szerelem

A közös biciklizés óriási fun, mondja egy kollégánk, és akad olyan is, aki egy plüss focilabdát rugdos otthon a szerelmével. Szakértők szerint a közös sport és játék erősíti a kapcsolatokat, mi pedig utánanéztünk a miérteknek: Tari Annamária szerint az endrofintermelés az egyik kulcs, és fontos, hogy ne a rivalizálás legyen a középpontban.

Vajon azok a párok, akik sokat sportolnak és játszanak együtt, tovább együtt maradnak? Laurie Puhn amerikai párkapcsolati szakértő szerint igen, ezért érdemes minél gyakrabban beiktatni a közös programba egy kis bowlingozást, közös futást, teniszt, kocogást, vagy éppen téli sportokat.

Mindegy mit, csak mozogjatok együtt

A túrázás nem kifejezetten sport, mégis talán az egyik legjobb közös időtöltés. Azon túl, hogy remek kalandokba keveredhettek, egy vadkempingezésnél tökéletesen egymásra vagytok utalva. Együtt kell megtalálni az útvonalat, térképet böngészni, együtt kell tüzet rakni, együtt kell főzni, sátrat állítani, ami nemcsak közelebb hoz egymáshoz, de ha épp van egy kis feszültség, azt sem veszekedésekben tör ki, hiszen előbb-utóbb kénytelenek vagytok közös nevezőre jutni. Ha egy edzőterembe jártok, nagyon szépen lehet gyakorolni azt, hogyan kell tanácsot adni és azt elfogadni sértődés nélkül. Nyilván a fiúd sokkal jobban fogja tudni, hogy neked mit kell csinálni, függetlenül attól, hogy már évek óta bejáratott edzésprogramod van. Remek alkalom a véleménycsere gyakorlására. De a szakértő szerint hasonlóan összekovácsoló és kapcsolatformáló erejű lehet a rendszeres kocogás, a tenisz, de a társasjáték vagy akár a videójáték is.

Körbeérdeklődtünk, vajon kinek milyen sport vagy játék adja a legnagyobb közös élményt, Tari Annamária pszichoterapeutát, a Dívány szakértőjét pedig arról kérdeztük, milyen pszichológiai okai vannak a jelenségnek.

Érthető, hogy a közös élmények jobban összekovácsolják a párokat, de lelkileg mitől katartikusabb egy pár számára a közös sportolás, mint mondjuk a közös bevásárlás vagy takarítás ?

Ha abból indulunk ki, hogy a lényeg az együttes élmény, akkor látszólag nincs különbség a helyzetek között. Azonban a sportolásban van egy fantasztikus lehetőség, ez pedig a saját endorfinok felszabadítása. Ha valaki eljut a mozgásban és energia felszabadításában addig a pontig, amíg a saját endorfinjai elkezdenek működni, akkor egy szabályos eufóriát vagy katarzist élhet át. Az edzés végeztével úgy érzi magát, mintha kicserélték volna, a feszültségek nagy része távozik. Az ilyenkor tapasztalható természetes fáradtság és izomláz pedig jó testélmény érzelmileg. Ebben az érzelmi állapotban pedig a társ jelenléte nyilván a párkapcsolat erősítését is szolgálhatja. Ha együtt edzenek a felek, akkor egymás biztatása, az eredmények és a képességek-erőnlét javítása kiemeli a hétköznapok rutinjából a kapcsolatot, mert más a helyszín, mások a megoldandó feladatok.

Ennyire különleges élmény a közös sport?

Több millióan élnek úgy a világon, hogy életük az otthon-munkahely-közért háromszögben zajlik, nekik mindenképpen az lehet. De nyilván fontos szempont, hogy nagyjából egyforma képességekkel rendelkeznek-e vagy sem. Mikor látunk párokat a sípályán, akik közül az egyik golyóban zúg le a fekete pályán, a másik viszont nagy hóekével csúszkál a kéken, és még attól is rettenetesen fél, akkor az élmény nem feltétlenül közösen jó. De lehet egy emlékezetes párkapcsolati történés, hogy együtt fejlődnek, közösen tanítgatják egymást, és aztán együtt is élvezik a sport adta lehetőségeket. De fontos, hogy valódi és kölcsönös érzelem legyen közöttük, ne arról szóljon az együttes élmény, hogy 'én megmutatom neked hogyan kell, jézusom, ne legyél már ennyire béna'. Tehát nem a rivalizáció a lényeg, hanem a közös egyetértés."

A közös biciklizés lehet ugyanolyan, mint egy teniszmeccs?

• A meccsek hasonlóan rivalizációt hívnak életre a felekben, ilyen módon tehát jót tesznek feszültségek oldásában és katarzist is jelenthetnek. De itt is hamar megmutatkoznak a pár valódi érzelmei, az egyén és a kapcsolat szempontjából is. Aki mindenáron győzni akar, lehet, hogy otthon, a konyhában is ilyen... és akkor nem biztos, hogy a párja imádni fogja a meccseket, amik arról szólnak, hogy legyőzik. Már megint. Tehát azoknak jó a verseny, ahol mindkét fél szereti a kihívásokat, és nem tart a megmérettető helyzetektől. Jól tűri, ha veszít, és nem érzi azt, hogy azonnal meg kell változtatnia az eredményeket. Ehhez képest a közös biciklizés együttes cselekvés, amiben ugyan lehet versengés, de kevésbé.
• Szerinted milyen jellegű sportok bírnak a legnagyobb összetartó erővel? A számítógépes játékokra is vonatkozhat ez a megfigyelés?

• Valószínűleg a kihívás-ügyesség-rivalizáció mértéke dönt, valamint a személyiség karakterjegyei, és a pár közös elvárása egymás felé. Ahol például egy férfinek szüksége van a legyőzhetetlen státuszra, ott jobb olyan helyzetet választani, amiben taníthatja, buzdíthatja a párját. Ha egyenletesebb a közöttük lévő intellektuális-érzelmi-együttműködő színvonal, ott például az kvízjátékok, a kézügyességet vagy percepciós készséget (hidden object típusú játékok) igénylő számítógépes játékok is jó együttes élményt szerezhetnek. De ez már komolyan különbözik a sportolástól, mert nem lesz benne az a plusz endorfin, ami euforikus élményt jelent.