Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Balaton vízszintjének csökkenése egyre többekben vált ki aggodalmakat. Bizonyos vízszintingadozás a szakemberek szerint természetes jelenség, ám ettől még komoly veszélyeket rejt az aszályos időszak következtében kialakult helyzet.
A Balaton vízszintje az elmúlt időszakban látványosan csökkent: a tó naponta közel egy centimétert veszít vízkészletéből, ami összességében több millió köbméteres vízveszteséget jelent. A helyzet azért keltett nagyobb figyelmet, mert a magyar tenger vízállása már jóval alacsonyabb a nyári időszakban megszokottnál: jelenleg nagyjából 65 centiméter körül alakul, miközben a nyári vízállás jellemzően 70 és 110 centiméter között mozog.
Miért ilyen alacsony a Balaton vízszintje?
A Balaton vízháztartása mindig is érzékeny egyensúlyra épült. A tó vízszintjét alapvetően a csapadék mennyisége, a befolyó vizek, a párolgás, valamint a Sió-zsilipen keresztül történő vízeresztés alakítja. A mostani alacsony vízállás egyik legfontosabb oka a tartósan meleg, száraz időjárás: a magas hőmérséklet miatt jelentősen felgyorsult a párolgás, miközben a csapadék nem tudta megfelelően pótolni az elvesztett vizet.
A párolgás ráadásul annak ellenére is jelentős maradhat, hogy az időjárás időközben enyhült. A tartós kánikula során a tó felső vízrétege felmelegedett, ami fokozta a vízvesztést. A hőkupola idején a vízfelszín feletti levegő lassan annyira telítetté vált nedvességgel, hogy a kialakult páraburok egy idő után már lassította a vízvesztést. A lehűléssel érkező szél azonban ezt a párás légréteget elfújta, miközben a felszínt nem hűtötte le jelentősen, így a párolgás intenzitása továbbra is számottevő maradt.
A szakemberek szerint a Balaton esetében önmagában nem rendkívüli jelenség, hogy a vízszint időről időre jelentősen változik. A tó ugyanis természetes módon reagál az időjárási szélsőségekre: egy csapadékosabb időszak gyorsan emelheti a vízszintet, míg egy hosszabb aszályos periódus látványos apadást okozhat.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A mostani helyzet azonban azért figyelemre méltó, mert a vízszint – pontosabban a vízállásérték (azt mutatja meg, hogy a tó vízszintje hol helyezkedik el egy hivatalos mérési ponthoz képest) –
az átlagos nyári érték alá süllyedt.
Míg az elmúlt években a nyári időszakban gyakran 90–110 centiméter körüli vízállásokat mértek, a jelenlegi, nagyjából 65 centiméteres érték jóval alacsonyabb a megszokottnál. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: ez még nem jelenti azt, hogy a Balatont a kiszáradás fenyegetné.
Igaz, az mindenképp aggodalomra adhat okot, hogy Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója elmondta: a 70–110 centiméter közötti ingadozás természetes a tó működésében. Ettől a 65 centiméter jelentősen elmarad.
A túlzott szabályozás újabb problémákat okozhat
A tó vízszintjének szabályozása évtizedek óta fontos kérdés. A mesterséges beavatkozások célja elsősorban az volt, hogy kiszámíthatóbbá tegyék a tó működését, megvédjék a part menti településeket, valamint biztosítsák a turizmus és a hajózás feltételeit.
A túlzott szabályozás ugyanakkor ökológiai kockázatokat is jelenthet. A Balaton élővilága és vízháztartása alkalmazkodott a természetes vízszint-ingadozásokhoz. Ha mindenáron állandó vízszintet próbálnak fenntartani, az hosszú távon befolyásolhatja a nádasok, a parti élőhelyek és az egész tó ökológiai egyensúlyát.
A mesterséges vízpótlás sem jelent egyszerű megoldást. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen forrásból érkezne az utánpótlás: más vízgyűjtő területekről származó víz megváltoztathatja a Balaton vízminőségét, és olyan anyagokat vagy élőlényeket juttathat a tóba, amelyek hosszú távú hatásai nehezen kiszámíthatók.
A fürdőzőkre is veszélyt jelenthet az alacsony vízállás
Az alacsonyabb vízszint a fürdőzők számára is új veszélyeket jelenthet. A megszokott fürdőhelyek ugyanis megváltozhatnak, ami például vízbe ugráskor komoly kockázatot jelenthet.
Egyre több gyerek és fiatal sérül meg azért, mert a korábbi tapasztalataik alapján mérik fel a vízmélységet, de a korábban biztonságos ugrálóhelyeken közben sekélyebb lett a víz.
A stégekről vagy SUP-ról történő ugrálás ezért kifejezetten veszélyes lehet.
A hajózás számára is komoly kihívást jelent a sekélyebb tó. A 2026-os Kékszalag vitorlásverseny útvonalát az alacsony vízállás miatt módosítani kellett, mivel bizonyos részeken a nagyobb merülésű hajók biztonságos közlekedése nehezebbé vált. A változtatással ugyan rövidült a táv, de több hajó számára vált lehetővé a részvétel.
Ökológiai és turisztikai következmények
Bár a Balaton élővilága természetes módon alkalmazkodott ahhoz, hogy a tó vízszintje változik, a tartósan alacsony vízállás és a melegebb időszakok együttesen komolyabb hatást gyakorolhatnak az ökoszisztémára.
A sekélyebb és melegebb víz kedvezhet az algák elszaporodásának, ami ronthatja a vízminőséget és a fürdőzés élményét, sőt, egyes algák elszaporodása akár egészségügyi kockázatokat is jelenthet a fürdőzők számára. A vízminőség romlása hosszabb távon persze a turizmusra is hatással lehet.
Kapcsolódó: a Balaton mellett a szakértők szerint a Velencei-tó esetében is hatalmas problémát okoz a túlszabályozás.
