Pusztulnak a halak a sós víz miatt a Kis-Küküllőn, miután a parajdi bányánál megbontották a vízhozamcsökkentő gátakat. A patakból a víz a Marosba, onnan a Tiszába ömlik, így a környezeti változásokra rendkívül érzékeny kérészek is veszélybe kerülhetnek.
„A biológiai sokféleség összeomlása épp a szemünk előtt zajlik a Kis-Küküllőn” – írta közösségi oldalán Fülöp Tihamér biológus, aki kollégáival együtt arról számolt be, hogy a patakban jelentős mértékű a halpusztulás. Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a következő 24-48 órában nagy lesz a nyomás a környezeten a magas sótartalom miatt – ismertette a hvg.hu.
Nem bírja az élővilág a parajdi sót
A román hatóságok a magyar felet is értesítették a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról. A sóhullám várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román-magyar határt. A koncentráció emelkedése a Tisza élővilágára is katasztrofális hatással lehet. Ahogy arról korábban a Dívány is írt, a magyar folyón épp zajlik a hungarikumnak számító tiszavirágzás.
Ilyenkor a kérészek sokkal kiszolgáltatottabbak, alacsonyabb a stressztűrőképességük, mint általában.
A víz sótartalma azután növekedett meg, hogy a Korond-patak elterelésén dolgozó kivitelező a hatóságokkal való egyeztetés nélkül megbontotta a külföldi szakértők által javasolt vízhozamcsökkentő gátakat. A sóbányavállalat elmondása szerint ez a munkagépek és a munkások védelme érdekében, a bányánál történt kisebb omlások után vált szükségessé.
Noha a román hatóságok a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel higítani próbálják az érintett folyók vizét, a koncentráció egyelőre olyan magas, hogy le kellett zárni a dicsőszentmártoni vízüzemet, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben. A vezetékes víz minősége a környéken jelentős mértékben romlott, az érintett településeken hétfőtől szüneteltetik a jelenléti oktatást. A lakosságnak nemcsak az ivóvizet, de a háztartási vizet is a hatóságok biztosítják.
