Sokan úgy érzik, hogy a mobiltelefon bekapcsolva tartásával a munkaidő sosem ér igazán véget. Egy esti e-mail, egy hétvégi hívás vagy csak egy gyors kérdés chaten könnyen elmoshatja a munka és a magánélet közötti határvonalat.
Tízből kilenc fő legalább időnként reagál a munkaidőn túl érkező megkeresésekre ‒ mutatott rá a problémára Czinger Erik, a céges okoskommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője.
De vajon tényleg bármikor kereshet a főnök?
A munkaidőn túli elérhetőség az egyik legérzékenyebb kérdés a munka világában. Vannak területek – például üzemzavar, informatikai incidens vagy munkabiztonsági kockázat esetén –, ahol természetes, hogy a dolgozót munkaidőn kívül is riaszthatják. Az ilyen helyzeteket a jog is ismeri: ügyelet vagy készenlét formájában a munkavállaló kötelezhető rendelkezésre állásra.

Az ügyelet legfeljebb 24 órás lehet, a készenlét havi felső határa pedig 168 óra. A beosztást főszabály szerint legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ha ez átláthatóan és tervezhetően történik, ritkán alakul ki vita.
A pihenőidő nem opció, hanem jog
Nemzetközi felmérések szerint a munkavállalók 80 százaléka rendszeresen kap üzeneteket munkaügyben a szabadidejében, és sokan reagálnak is rájuk. A hibrid és irodai munkakörökben ez különösen gyakori.
Szakértők szerint nagyobb szervezeteknél kulcsfontosságú a belső kommunikáció pontos szabályozása. Egyértelműen rögzíteni kell, kit, mikor és milyen indokkal lehet munkaidőn túl keresni. Az ügyeleti csoportok kijelölése és a megkeresések naplózása nemcsak a céget, hanem a dolgozókat is védi.
A lényeg tehát nem az, hogy a főnök soha ne hívhasson munkaidőn kívül, hanem az, hogy ez csak indokolt, előre szabályozott és átlátható keretek között történjen. A pihenőidő nem kiváltság, hanem törvény által védett jog.
Olvasd el a következő cikkünket is, amelyben egy szakember összegezte, mit engedélyezhet a munkáltató, és a munkavállaló mire jogosult, ha munkaidőben szeretne elmenni orvoshoz.
























