Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kiadták az új Népszámlálási atlaszt, amely rengeteg adatot tartalmaz arról, hogy hogyan alakultak a magyarok életkörülményei és társadalmi viszonyai. Kitérnek az iskolázottságra, a demográfiára és a munkaerőpiaci sajátosságokra is.
Rengeteg adat lett nyilvános a magyar társadalomról
Megjelent az új Népszámlálási atlasz, amely térképeken mutatja be az egyes vármegyék, járások és települések sajátosságait, és nyújt részletes területi képet a társadalom helyzetéről, az életkörülményekről – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményében.
A Népszámlálási atlasz a 2022 őszi, 16. magyarországi népszámlálás és korábbi cenzusok adatait használja fel. A közlemény szerint a kiadvány nyolc témakört ölel fel (demográfia, oktatás, munkaerő és foglalkoztatottság, nemzetiség, vallás, egészség, család és háztartás, lakáshelyzet), több mint 160 oldalon, és mintegy 140 térképet tartalmaz.
Az atlasz bemutatja például, hogy az iskolázottság szintje tovább emelkedett: a 14 éves és annál idősebb lakosság 22 százaléka volt diplomás 2022-ben. Jelentősen javult a lakosság nyelvtudása is, a legelterjedtebb idegen nyelv az angol, a lakosság negyede beszéli, ami 53 százalékkal haladja meg a 2011-es értéket.
A munkaerőpiacot elemző fejezetből kiderül, hogy bővült a foglalkoztatottság, miközben megfeleződött a munkanélküliek száma, ugyanakkor a technológiai fejlődéssel átalakult a munkaerőpiaci kereslet is, és a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerő-költségű, egyszerű tevékenységek kerültek előtérbe, míg az automatizálható feladatokat végzők iránti igény csökkent.
Ezenkívül kiolvasható az atlaszból, hogy 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, több mint harmaduk 1960 és 1980 között épült. 1,2 millió lakásban volt klímaberendezés, 76 ezerben hőszivattyú, és közel 180 ezer lakás volt napelemmel felszerelve.
A demográfiai adatokból az is kiderül, hogy hogyan alakult a népességfogyás. Eszerint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb és Békésben a legnagyobb. Pest vármegyébe költöztek leginkább, míg Borsod-Abaúj-Zemplént hagyták el a legtöbben.
A kiadvány digitálisan ingyenesen elérhető a KSH kiadványtárából, de térítés ellenében könyvként is megrendelhető.
