Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha arról sosem voltak rendes adatok, hogy várandósságuk alatt mennyien élnek különféle szerekkel, a becsült adatok szerint a kismamák 40 százaléka szed altatót vagy nyugtatót. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy tízből négy gyermeket váró nő fogyaszt gyógyszert. A helyzetükről, a lehetőségeikről és a szerhasználati szokásaikról Oberth Bettinát, a Józan Babák Egyesület elnökét kérdeztük.
A társadalom előítéletes a szerfogyasztókkal szemben, pláne, ha azok még kismamák is. Hányan vannak ezek a várandós nők Magyarországon?
Miután nincs rendes adatgyűjtés, csak becsülni lehet a számukat, de az biztos, hogy az elmúlt évekhez képest nem nagyon változtak a szerhasználati mintázatok. Kalapos Miklós Péter gyűjtése szerint Magyarországon a várandósok 40 százaléka – vagyis tízből négy – használ nyugtatót vagy altatót, de magas, legalább 20-30 százalék a terhesség alatti nikotinfogyasztás is, a koffein pedig 75 százalék körüli.
Kismamáknak segít az egyesület
A Józan Babák Egyesület olyan kismamáknak és anyáknak nyújt segítő kezet, akik szerhasználat vagy viselkedési függőségek miatt kerültek válsághelyzetbe várandósságuk vagy a gyermeknevelés során. A szervezetet három húszas éveiben járó nő alapította 2006-ban, akik alkalmi drogfogyasztóként saját terhességük alatt szembesültek azzal, hogy a terhesgondozási rendszer nem biztosít megfelelő támogatást a szerhasználók számára. Az egyesület munkájához azóta orvosok, pszichológusok, szociális munkások és teológusok is csatlakoztak. Az alapítók között volt még a 2022-ben elhunyt Oberth József is, aki egészen a haláláig az egyesületben dolgozott.
Hány kismama fordul hozzátok segítségért?
Hetente körülbelül tíz ügyfél jelentkezik be, de ők leginkább információt kérnek, közülük nem mindenki jön be hozzánk. Az ország egész területéről beérkező kérdéseket és kéréseket főleg az ellátórendszer szereplői – például gyermekjóléti szolgálatok munkatársai vagy védőnők – fogalmazzák meg, akik ellátást keresnek ügyfeleik számára. Gyakran csak az a dolgunk, hogy elirányítsuk a kismamát a megfelelő helyre, de vannak olyan kliensek is, akiknek azonnali egészségügyi ellátásra van szükségük.
Ők sem fognak bejárni hozzánk.
Mennyire egyszerű elérni ma egy szerhasználó kismamának az egészségügyi ellátórendszert?
Attól függ, az ország melyik részét nézzük, mert ma még mindig igaz, hogy a legegyszerűbben Budapesten lehet addiktológiai ellátásba kerülni. Az egy nagyon szerencsés helyzet, hogy a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának főorvosa, dr. Olasz Anna magára vette ezt a problémakört, és a szerhasználó, várandós nőket szinte azonnal felveszi. Ezzel a kismamák kihagyhatják az előgondozást, vagyis azt a számukra kockázatos időszakot, amelyben azt mérik fel a szakértők, hogy mennyire motiváltak a leszokásukat illetően.
Nagyszerű dolog, hogy a magzatra való tekintettel ezt átugorhatják, és azonnal segítséget kaphatnak.
Mi történik az ország többi részében ezekkel a várandós nőkkel?
A legtöbbször sajnos a pszichiátriára fektetik be őket, ahol nem is maradhatnak sokáig. A hozzánk fordulóknak így legtöbbször azt tanácsolom, hogy jöjjenek Budapestre.
És jönnek?
Gyakran megteszik az utat, mert felismerik a problémát, segíteni akarnak magukon és a babán. Ez esetükben azt jelenti, hogy van körülöttük valamilyen segítői háló, amely esetleg ultimátumot is ad. Elég gyakori, hogy a szülők vagy a védőnő azt mondja a szerhasználó édesanyának, hogy akár még a kisgyerek gondozásában is segít, csak hozza rendbe magát. Ilyen esetekben meg is oldják, hogy Budapestre utaztassák a várandóst.
Egy olyan kismama mennyire tud a józanságra törekedni, akit tulajdonképpen „benyomnak” valahova, akár hozzátok?
Ez nagyon össze-vissza történik. Ha nincs utógondozás, akkor nagyon sok esetben visszaesnek, de láttam olyat is, hogy a várandósság, a gyerekszülés, a gyerekgondozás akkora motivációt jelentett az anya számára, hogy józan maradt. Az sem mindegy egyébként, hogy a várandósság melyik időszakában ismeri fel azt, hogy probléma van, és hogy ezzel kell valamit kezdeni.
Egy súlyos szerfüggő például felismeri-e egyáltalán, hogy terhes?
Sok esetben nem, mert egyrészt nagyon alacsony a testtömegindexük, másrészt pedig a menstruáció elmaradását el lehet könyvelni a szerhasználat következményének is. Ezek az anyák nem annyira tudatosak a testükkel, lehet, hogy nem is figyelnek oda, és gyakran emiatt a negyedik-ötödik hónapban ismerik fel a várandósságukat.
Ők milyen esélyekkel tudnak leállni?
Erre nehéz válaszolni, mert mindenkinek más a motivációja, de az már egy jó jel, ha valaki fölhív bennünket. Mi alapvetően egy ártalomcsökkentő szemléletű szervezet vagyunk, de egy várandósságnál már a magzat érdekeit is szem előtt kell tartanunk. Általában tehát arra törekszünk, hogy a terhesség alatt lecsökkentse vagy teljesen elhagyja a szert az anya. A szolgáltatásunk alacsony küszöbű, semmilyen feltételnek nem kell ahhoz megfelelnie a hozzánk érkezőknek, hogy bekerülhessenek.
Még úgy is bejöhetnek, ha nem mondják meg a nevüket, címüket, és akkor is, ha nem józanok vagy nem teljesen motiváltak.
Milyen állapotban jönnek világra az ilyen várandósságban cseperedett újszülöttek?
Ezzel kapcsolatban csak személyes megfigyeléseink vannak: többségében egészségesen születnek a babák, az elmúlt 20 évben talán összesen két születési rendellenességgel találkoztam.
A születéskor már észlelhető fejlődési rendellenességek populációs gyakorisága világszerte egyébként körülbelül 3 százalék, amely arány a gyermekek 5 éves koráig 4,5 százalékra emelkedik.
Az azonban az esetek 55 százalékában teljesen ismeretlen marad, hogy a veleszületett rendellenességeket mi okozza.
A felépülő kismamák jellemzően meddig tudják megtartani a józanságukat?
A függőség egy kockázati tényező, folyamatosan figyelni kell rá, amely egy kisgyermeket nevelő családban időnként azért a háttérbe szorul. Nem mindig tudnak a felépülésre koncentrálni, és történnek olyan életesemények is, amelyek miatt megtörténhet a visszacsúszás. A Covid alatt például rengetegen visszaestek, de jó hír, hogy ezt még vissza lehet fordítani. Éppen ezért fontos, hogy folyamatosan kapcsolatban legyenek valakivel, legyen lehetőség visszajárni a szolgáltatásba, hogy megmaradjon a jó viszony, mert ha probléma van, nagyobb eséllyel jelentkeznek be.
Hogyan, milyen eszközökkel tudtok segíteni a hozzátok fordulóknak?
Természetesen van egyéni terápiánk, de a Fővárosi Szolidaritási Alap jóvoltából több csoportot is működtetünk. Az egyik a komplex művészetterápiás csoportunk: a foglalkozás első részében van egy relaxáció, amely után valamilyen témához kapcsolódóan festenek, majd nagyon röviden megosztják erről az érzéseiket a kliensek. Ezeket a nonverbális csoportokat azért szeretjük alkalmazni az egyesület munkájában, mert az ügyfelek szinte száz százalékban traumatizáltak, és általában nehezen kommunikálnak – a számukra kimondhatatlan dolgokat így más módon kifejezhetik. Emellett van még egy női önbecsülés-növelő csoportunk is pszichodrámás elemekkel. Mindkét csoportunkba folyamatos a becsatlakozási lehetőség.
Itt kaphatsz segítséget
Ha úgy érzed, hogy segítségre lenne szükséged, a Józan Babák Egyesületet hétköznapoként 11 és 17 óra a +36209127162-es telefonszámon érheted el. Ha e-mailt írnál, a jozanbabakklub@gmail.com címen teheted meg, személyesen pedig hétfőn 14 és 18 óra között a Mandák-házban (1086, Budapest, Karácsony Sándor utca 31-33.), kedden 11 és 16 óra között pedig a BMSZKI Dózsa György úti telephelyén (1134, Budapest, Dózsa György út 152.) jelentkezhetsz.
Ha szeretnéd azt is megtudni, hogy milyen segítséget kaphatnak a szenvedélybetegek hozzátartozói, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló videóinterjúnkat.
