fiatal egyedül

Az elmúlt években egyre több fiatal választja az egyedüllétet, és úgy tűnik, hogy ez nem csupán egy múló trend, hanem egy mélyebb társadalmi változás része. A Covid-19-járvány csak felerősítette ezt a folyamatot, hiszen a hosszú hónapokig tartó izoláció nemcsak a szokásainkat formálta át, hanem a társas kapcsolatokhoz való hozzáállásunkat is. Sokan ma már tudatosan választják az egyedüllétet, és nem érzik negatív dolognak – sőt, gyakran egyfajta önmegvalósításként, szabadságként élik meg. Vajon valóban antiszociálisabbá váltak a fiatalok, vagy csak átalakult a szociális életük?

Antiszociális vagy önmegvalósító?

A társadalomtudósok szerint a modern világ egyre inkább az individualizmus irányába mozdul el, amelyben az önmegvalósítás és a személyes határok védelme prioritássá vált. Az internet és a digitális világ olyan alternatív tereket kínál, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek anélkül kapcsolódjanak másokhoz, hogy fizikailag is szükséges lenne jelen lenniük. Az online térben való szocializáció kevésbé megterhelő, hiszen könnyebb kontrollálni a kommunikációt, elkerülni a kényelmetlen helyzeteket, és a kapcsolatok minőségét is rugalmasabban lehet kezelni. Kökény Tibor pszichológus szerint fontos megemlíteni, hogy

ha egy fiatal a társas kapcsolatok és "bandázás" helyett az önmegvalósításra helyezi a hangsúlyt szabadidejében, arra legtöbbször furcsán tekintenek a kortársai,

hiszen nem a bandázás, hanem az alkotás motiválja, és az idejét problémái és feladatai megoldása kötik le. Az ilyen fiatalok teremtik a jövőjüket, és nem elszenvedik vagy megélik azt, mint sok magányos kortársuk, együtt sodródva, kompenzálva a magányukat.

Az online világban mást jelent a fiatalok számára az egyedüllét

A Covid-19-járvány radikálisan megváltoztatta a társas érintkezési formákat. A karanténidőszak alatt sokan rájöttek, hogy egyedül is jól érzik magukat, és elkezdték értékelni azokat a tevékenységeket, amelyeket egyedül is élvezhetnek. A home office, az online oktatás és a bezártság hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen komfortosabbnak találják az egyedüllétet.

Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelent teljes elszigetelődést: a fiatalok szociális élete inkább az online térbe helyeződött át. A közösségi média, a streaming-platformok és az online játékok olyan közösségi élményt biztosítanak, amely sok szempontból kevésbé kimerítőek, mint a személyes találkozások. Viszont a folyamatos online jelenlét és az állandó másokkal történő összehasonlítgatás növelheti a szorongás és a depresszió kockázatát. Kökény Tibor szerint tudni érdemes, hogy

az online világ ugyanannak a dopamin kereső, külvilágot segítségül hívó kompenzációnak a része, mint a túlzott alkoholfogyasztás, a drogok és a táplálkozási deviációk.

A dopamin egy külső személy vagy helyzet segítségével ad egy, az idegrendszer számára kellemes impulzust. Sajnálatos módon, a folytonos dopamin kergetésre, és erre a külső megerősítés belső megélésére építve alakulnak ki az addikciók – legyen az alkohol, drogok, táplálkozás, vagy akár az egészség hajszolása.

A szakember szerint az egyedüllét iránti növekvő igény nem egyenlő a társadalmi kapcsolatok teljes elutasításával. A mai fiatalok sokkal tudatosabban kezelik a kapcsolataikat: nem vágynak felszínes interakciókra, és inkább kevesebb, de mélyebb emberi kapcsolatot tartanak fenn. Ez a szemléletváltás pozitív hatással lehet a fiatalok mentális egészségere és a hovatartozás érzésére, mivel a minőségi kapcsolatok erősítik az önértékelést és csökkentik a magányosság érzetét.

A felületes kapcsolódásokon megspórolt idő energiát spórol meg az idegrendszernek, a hormonrendszer számára pedig kevesebb stresszt okoz.

A kapcsolatok mélysége egy teljesen másik dimenziót jelent az agy számára, így a dopamin helyett az oxitocin és a szerotonin is helyet kap, ami egy sokkal kiegyensúlyozottabb életérzést eredményezhet. Ez a jelenség összefügg azzal is, hogy a mentális egészség egyre nagyobb figyelmet kap a közbeszédben. Sokan rájöttek, hogy a szociális fáradtság valós jelenség, és nem szükséges mindenáron társaságba járni, ha azt inkább kimerítőnek érezzük, mint szórakoztatónak.

Új perspektíva

Történelmi távlatban vizsgálva a magányhoz való hozzáállás is változásokon ment keresztül. Míg régen a közösségbe való tartozás volt az alapértelmezett norma, és az egyedüllétet gyakran negatív helyzetként bélyegezték meg, ma már egyre inkább az önismeret és az önfejlesztés eszközeként tekintenek rá. Az egyedül eltöltött idő segíthet abban, hogy az ember jobban megértse önmagát, fejlessze kreativitását és hatékonyabban fókuszáljon a céljaira.

Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a magány árnyoldalait sem. Bár sokan önként választják az egyedüllétet, mások kényszerűen szorulnak ki a társas közegből, és ez hosszú távon negatívan hathat a mentális egészségre, kifejezetten serdülőkorban, amikor a szociális készségeink és a racionális gondolkodásmódunk még csak kialakulóban van. Az izoláció fokozhatja a szorongást, a depressziót és a társadalmi bizonytalanságot, különösen azoknál, akik nem találnak megfelelő egyensúlyt a digitális és a valós kapcsolatok között.

Magány: döntés vagy kényszer?

Bár általánosságban – kifejezetten a poszt-Covid-időszakban– a fiatalok többsége előnyben részesíti az egyedüllétet, a személyiségük és élethelyzetük alapján különböznek abban, hogy mennyire élvezik azt. Egyesek számára a magány pihentető, feltöltő élmény, míg mások számára kifejezetten kényelmetlen és frusztráló lehet. Az egyedülléthez való viszonyt sokféle tényező befolyásolhatja, így fontos figyelembe venni az egyéni igényeket, temperamentumot, és az életkorral járó változásokat is. 

Felmerül tehát a kérdés: vajon a fiatalok valóban aszociálisabbak lettek, vagy csupán másképp élik meg a társas kapcsolatokat? A válasz valószínűleg összetettebb annál, mintsem hogy egyértelmű igennel vagy nemmel lehessen rá felelni. A társas interakciók formája változott meg, és míg egyesek számára az egyedüllét felszabadító, mások számára kényszerhelyzet is lehet. A kulcs minden esetben az egyensúlyban rejlik: az egyedüllét lehetőséget adhat az önismeretre és a feltöltődésre, de a kapcsolatok ápolása továbbra is alapvető emberi szükséglet marad.

Ha kíváncsi vagy rá, mire használják a fiatalok a mesterséges intelligenciát, tekintsd meg videónkat!