feledékenység memóriazavarok alzheimer keresztrejtvény

Sokan a legkisebb memóriazavar esetén is megijednek. Ha elfelejtünk egy találkozót, vagy nem ugrik be, hová tettük a szemüveget, nem kell rögtön Alzheimer-kórra gyanakodni. Az idő előrehaladtával sokan megtapasztalják a „nyelvem hegyén van” érzést: amikor bárhogy is erőlködünk, nem jut eszünkbe a megfelelő szó. Agyunk ugyanis 40 fölött változásokon esik át: csökken az agytömeg, és romlik a vérkeringés, ez pedig kihat memóriánkra és koncentrációnkra. Ha azonban a feledékenység már mindennapi életünkben is érezteti hatását, például megfeledkezünk fontos találkozókról, randevúkról, baráti vagy családi programokról, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

 

Pszichológusok szerint a manapság szinte mindenkitől elvárt multitasking és a különféle csatornákon érkező információdömping negatívan befolyásolja mind a figyelmet, mind az emlékek optimális kódolását: ha egy információnak nincs ideje bevésődni, később nehezebben is férünk hozzá. Az elmúlt két és fél évben a világjárvány szinte mindenki életét felforgatta: változások következtek be munkakörülményeinkben, családi és szociális kapcsolatainkban. Ez stresszkeltő tényezőnek számít, csakúgy, mint napjainkban a háború miatti szorongás. „A kimerültség, az alváshiány, a stressz hatására valóban előfordulhatnak átmeneti memóriaproblémák, de ezek általában megszűnnek, amint javul a helyzet. A trauma okozta memóriazavar viszont hosszú távon éreztetheti a hatását” – mondja Makkai-Kovács Krisztina mentálhigiénés szakember.

Mit tehetünk azért, hogy megelőzzük a memóriazavarokat? Nagyon fontos a stresszkezelés: lelki egyensúlyunk fenntartása érdekében érdemes megtalálni azt a módszert, ami segít abban, hogy legalább egy időre megszabaduljunk gondjainktól; legyen az jóga, autogén tréning, mindfulness vagy valamilyen mozgásforma. Ezek segítenek abban is, hogy elkerüljük a depressziót, ami dekoncentráltságot okozhat, és ez együtt járhat a szellemi teljesítőképesség romlásával, feledékenységgel, figyelemzavarral, sőt akár tanulási nehézségekkel is. Fontos, hogy elegendő időt fordítsunk alvásra, hiszen ha nem tudjuk kipihenni magunkat, vagy az éjszakai alvás ritmusa felborul, a nappal jelentkező fáradtság miatt feledékenyebbek leszünk, és a nehezebben fogunk tudni koncentrálni. 

Szervi problémák (például agyi érelmeszesedés vagy pajzsmirigyproblémák) és bizonyos tápanyagok hiánya szintén okozhat memóriazavarokat. A B12-vitamin hiánya a koncentrálóképesség gyengülését, feledékenységet és fáradtságot okozhat. Ezért – ha csak nem vagyunk vegetáriánusok – érdemes vörös húsokat is fogyasztani. Ha ez ellen tiltakozunk, savanyú káposztából, homoktövisből, illetve tejtermékből vagy sajtokból fogyasszunk többet. Az idegsejtek megfelelő működéséért a lecitin és az ómega-3 zsírsavak felelősek. Kellő lecintihez juthatunk, ha sok tojást, olajos magvakat vagy búzacsírát eszünk, a tengeri halakban vagy a halolajkapszulákból pedig fedezhetjük ómega-3-szükségletünket.

Az elterjedt elképzelés, miszerint a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás védhet a memóriaproblémák vagy az Alzheimer-kór ellen, önmagában sajnos nem igaz. Viszont akik egész életükben, tehát már fiatalon is intellektuális tevékenységeket végeztek (mint például a zenetanulás vagy rajzolás), idősen is magasabb szinten voltak birtokában szellemi kapacitásuknak. Azt pedig talán mondanunk sem kell, hogy az élénk szociális és családi kapcsolatok, az egészséges életmód és kiegyensúlyozottság jót tesz – a memóriánknak is.