Hogyan érik majd el gyermekeid, unokáid azoknak a fotók ezreit, amelyet életed során készítettél, majd a felhőben tároltál? Kinek a feladatául hagyod azt, hogy a közösségi médiában fiókjaidat törölje? Ezek a kérdések egyre jelentősebbek, de ma még ritkán készítenek a felhasználói fiókok tulajdonosai digitális végrendeletet.
Végrendelet másképp
Amikor erre a dokumentumra gondolunk, az alapvetően egy informális, nem ügyvéd előtt írandó nyilatkozat lehet, amelyben arra jelölünk ki személyeket, hogy intézkedjenek Google- vagy Facebook-fiókunk sorsáról.
Nehezítheti a helyzetet ugyanakkor az, hogy ezeknek a fiókoknak nem tulajdonosai vagyunk – a szolgáltatók felhasználói licencszerződéseken keresztül biztosítják azok használatát részünkre,
ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy amit ezekben a fiókokban tárolunk, az nagyon fontos számunkra.
Digitálisan tárolt értékeinkről is nyilatkoznunk kellhet
Épp ezért a legnagyobb szolgáltatók pontos forgatókönyvvel rendelkeznek arra vonatkozóan, ki és mit tehet a fiókunkkal, ha távoznánk az élők sorából. Íme, némi ízelítő:
- Google: a Google „Inaktív fiókkezelője” lehetővé teszi, hogy eldöntsd, mi történjen fiókoddal, ha az bizonyos ideig inaktív.
Kiválaszthatod, mennyi idő után tekintse a Google a fiókot inaktívnak, és kiválaszthatsz egy ismerőst, akit ezen periódus elteltével automatikus levélben keresnek meg azért, hogy cselekedjen a fiókkal kapcsolatosan.
- Facebook és Instagram: a Facebook és az Instagram hasonló lehetőségeket biztosít egy-egy elhunyt személy fiókjának kezelésére. A fiókot át lehet alakítani emlékoldallá, vagy kérvényt lehet benyújtani annak eltávolítására. A bejelentkezési adatokat nem adják meg harmadik személynek.
- Twitter: a Twitter lehetővé teszi a családtagok számára, hogy deaktiválják egy elhunyt személy fiókját. A fiókhoz való hozzáférést azonban semmilyen rokoni kapcsolat esetén sem adják meg neked.
- Microsoft: a Microsoft-fiókok két év inaktivitás után automatikusan törlődnek.
- LinkedIn: a LinkedIn lehetővé teszi, hogy kérd egy elhunyt személy fiókjának lezárását, vagy hogy emlékoldallá alakítsd, ha jogosult vagy a nevében eljárni. Ha nem vagy jogosult, akkor a haláleset bejelentésével tehetsz lépéseket a fiók elrejtésére.
Fontos átgondolnod, neked mi a lényeges
Ha szeretnél felkészülni arra tudatosan is, hogy egyszer valakinek majd intézkednie kell digitális hagyatékoddal kapcsolatosan is halálodat követően, érdemes előre eldönteni, te minek örülnél a legjobban. Akarod, hogy megmaradjanak emlékoldalként a felületek, amelyeket használtál, vagy nem? Ki kezelje azokat? Szeretnénk utolsó üzenetet küldeni segítségükkel elhunytunk után? A kezelőnek megadjuk belépési adatainkat, vagy csak tudatjuk a szolgáltatókkal, hogy ő jogosult eljárni ezekben az ügyekben, ha mi már nem vagyunk?
A szempontok elég sokrétűek. Lehet, hogy nem akarod, hogy dédunokád elolvassa minden Facebook-posztodat. Lehet, hogy nem adnád meg életedben jelszavaidat másnak – ki tudja, nem lopják-e el azokat tőle, visszaélnek-e vele. Az is lehet, hogy elfelejted majd a jelszómódosítást tudatni az illetővel, így minden odavész. Alaposan át kell tehát gondolni a digitális hagyaték kérdését is, hiszen tény és való, hogy képeid, videóid kincset érhetnek majd 100-200 év múlva – ük-ükunokáid hallhatják nevetésedet, láthatják arcodat, megtudhatják, ki voltál. Ha te is akarod. Bárhogy is döntünk, azt fontos környezetünkkel tudatni, hogy halálunk esetén tudják, mit kell tenniük.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés