A faunabirodalom, az ökorégió és biogeográfiai birodalom viszonylag új fogalmak egy azon jelenség különböző aspektusaira.
Az ökorégiók olyan nagy kiterjedésű területegységeit jelentik bolygónknak, amelyeknek természetes élőlényei és fajai különálló egységként működnek.
Ez a magyarázat arra, hogy míg Balin kitűnően elvannak az ázsiai faunabirodalom fajai, addig a 34 kilométerre eső Lombok-szigetén már „csak” az ausztrál faunabirodalom élőlényei érzik jól magukat.
Rejtélyes törésvonal
Orientális faunaterület, vagy indo-maláj faunabirodalom is a neve a Dél-Kelet Ázsiai állatvilágának, melynek
őshonos tagjai képtelenek alkalmazkodni az ausztrál faunabirodalom közösségének ideális körülényeihez.
Vagyis, itt húzódik az a képzeletbeli válaszfal, amelyet a föld keleti és nyugati állatvilágának találkozási vonalaként tartanak számon, s amelyet ösztönösen egyik faunabirodalom tagjai sem lépnek át.
Úgy tartják, az Eurázsiai-hegységrendszer – a Himalájával az élen – éppúgy hozzájárult a választóvonal két oldalán jelentkező markáns különbségek kialakulásához, mint a Közel-Kelet sivatagai. Egy biztosnak látszik, nem csak a szárazföldi állatok nem keverednek a relatív földrajzi közelség ellenére, de még a levegőben, vagy a vízben élő állatok is ösztönösen betartják ezt a képzeletbeli határt – a saját érdekükben.
Ha vonzanak a különleges földrajzi jelenségek, ebben a korábbi írásunkban találsz egy másik érdekeset is.
Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
hirdetés
