Noha az első valóban hordozható mobiltelefonok hazánkban csak az 1990-es évek második felében kezdtek gyors terjedésbe, a széles körben elérhető internethálózat pedig csupán az ezredfordulóra állt fel, életritmusunk és belső életünk már előtte sem volt olyan, mint régen, amikor:
„...beültünk egy-egy kocsmába, igen kocsmába! Ahogy Kosztolányi, Babits, József Attila, Ady, s a többiek. Mi is beültünk. Nem részegeskedni, nem! Hanem beszélni, élni, hinni, álmodni.”
Az élet már akkor is túl gyors volt, mielőtt igazán felgyorsult
„Az emberi szervezet, úgy érzem, ehhez a ritmushoz nem elég. Más összetételű. Nagyon más összetételű” – mondta az apai ágon olasz származású Kossuth-díjas, érdemes- és kiváló művész színésznő, Gobbi Hilda egy olyan korban, amikor a robotok világa még csak fikció volt.
Gobbi Hilda kimagasló színészi tehetségén kívül egyébként is híres volt szociális érzékenységéről, melynek talán legfontosabb lenyomatai az általa alapított, 1948-as Jászai Mari, majd 1950-es Ódry Árpád Színészotthonok. Ugyanígy a végrendeletében alkotóházzá felajánlott egykori nyaralója és az elképzelései alapján létrejött Aase-díj. A technika fejlődésében azonban veszélyeket látott, leginkább annak hatására az emberek belső életének elsilányodását már egy olyan korban is, amikor még csak kuplungcserére szaladgáltunk és nem a mesterséges intelligencia után.
Ha szívesen belelapoznál egy képzeletbeli fotóalbumba, mely a legszebb magyar színésznőket veszi a teljesség igénye nélkül sorra, nézd meg ezt a galériánkat.
Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
hirdetés
