A csirkének ez a része kifejezetten egészséges: a bőröd és az ízületeid is hálásak lesznek

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tegyük mérlegre egyik kedvenc ételünk előnyeit és hátrányait, és derüljön ki: szabadon ehetjük minden egyes nap, vagy ezt is érdemes mértékkel fogyasztani?

A szakértők legtöbbje szerint a húsételek a változatos, vegyes, teljes értékű étrend részei lehetnek. Bár sokféleképp ízesíthetők, még így is könnyen egyhangúvá válnak, ha mindig csak csirke-, pulyka-, sertés-, esetleg marhahús kerül terítékre. A valóban kifogástalan húsáru számos nélkülözhetetlen ásványi anyaggal ellátja a szervezetet, így heti egy-két alkalommal helye lehet az étrendben. A legjobb tehát a környezet és az egészség érdekében is, ha a szokottnál talán ritkábban, kevesebb, de minőségi húst eszik az ember.

Lássuk, mi a helyzet legnagyobb kedvencünkkel, a csirkehússal! Belefér-e időnként, vagy akár naponta is, egy nagy tál, friss saláta mellett, vagy jobb, ha ezt is csak mértékkel fogyasztjuk?

Minden, amit tudnod kell kedvencedről

Bár a csirkék lábait gyakran hulladéktermékként dobják ki, a világ különböző helyein elterjedt, így Mexikóban, Dél-Afrikában, Ázsiában, Jamaicában és Trinidadban, ahol utcai vagy ünnepi ételként is megtalálható. A csirkecombot (és akár a kevésbé népszerű részeket is) dicsérik az egészségre gyakorolt jótékony hatásaiért, amit leginkább magas kollagéntartalmának köszönhet. Sokan naponta fogyasztják, így érdemes elgondolkodnunk azon, vajon egészséges-e.

A csirkehús úgy általában számos fontos tápanyagban gazdag, és kiváló kiegészítője lehet az egészséges, jól kidolgozott étrendnek. Tekintettel arra, hogy a csirke alacsony kalóriatartalmú, de gazdag fehérjében, különösen előnyös lehet a fogyás szempontjából, ha épp ez a cél. 

A tanulmányok azt mutatják, hogy a fehérjebevitel növelése fokozhatja a teltségérzetet, fokozhatja a fogyást, és segíthet fenntartani az egészséges testtömeget. Súlyzós edzéssel párosítva a fehérje az izomnövekedést is elősegítheti. Mi több, a fehérje részt vesz a kalcium-anyagcserében, és fontos a csontok egészségének optimalizálásában. Ez mind kedvenced fogyasztása mellett szól.

Ez itt a csirkeláb, amit nagymamád a levesbe tett

A csirkelábak többnyire kötőszövetből állnak – bőrből, porcból, inakból és csontokból. Ennek ellenére meglehetősen táplálóak, és megfelelő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot szállítanak.

2 csirkeláb (70 gramm) ezeket mind biztosítja:

  • Kalória: 150
  • Fehérje: 14 gramm
  • Zsír: 10 gramm
  • Szénhidrát: 0,14 gramm
  • Kalcium: a napi ajánlott érték (DV) 5%-a
  • Foszfor: a DV 5%-a
  • A-vitamin: a DV 2%-a
  • Folsav (B9-vitamin): a DV 15%-a

A teljes fehérjetartalmuk körülbelül 70%-a kollagén, ami egy olyan fehérje, amely formát, erőt és ellenállást biztosít a bőrnek, az inaknak, az izmoknak, a csontoknak és a szalagoknak. A csirke combrésze jó forrása a folsavnak (B9-vitamin), amely támogatja a DNS-szintézist, és segít megelőzni a születési rendellenességeket. 

Zsírtartalmuk többnyire a bőrből származik, amelyet főzéshez gyakran eltávolítanak. A csirkecombot azonban gyakran rántják vagy szósszal tálalják, ami jelentősen növelheti a szénhidrát-, zsír- és kalóriatartalmukat.

Van-e valamilyen egészségügyi előnye a csirkék végtagjainak?

A csirkeláb lehetséges egészségügyi előnyei nagyrészt a magas kollagéntartalmukhoz kötődnek, ami javíthatja a bőr egészségét és úgy általában a megjelenését.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a kollagénbevitel javíthatja a bőr hidratáltságát, érdességét, rugalmasságát és sűrűségét. Egy 6 hónapig tartó, 105 mérsékelt narancsbőrben szenvedő nő bevonásával végzett vizsgálat azt találta, hogy a rendszeres kollagénbevitel jelentősen csökkenti a cellulitist és a bőr hullámosságát a kontrollcsoporthoz képest. 

Ezen túlmenően 805 ember bevonásával végzett vizsgálatok áttekintése során a kollagénbevitel ígéretes rövid és hosszú távú eredményeket mutatott a sebgyógyulás és a bőröregedés terén.

Ezenkívül állatkísérletek megjegyzik, hogy a kollagén fokozhatja a bőr hidratáltságát, és csökkentheti az UVB-sugárzás által okozott ráncok kialakulását. A kollagén úgy hathat, hogy növeli a hialuronsav szintjét, egy vízmegtartó molekulát, amelyről úgy tartják, hogy segít megelőzni a bőr öregedését.

Segíthet csökkenteni az ízületi fájdalmakat

A csirke lábában lévő kollagén enyhítheti az ízületi fájdalmakat.

A kutatások azt sugallják, hogy a kollagén serkentheti a szövetek regenerálódását az osteoarthritis tüneteinek csökkentése érdekében. Az ilyen típusú ízületi gyulladás koptatja a porcot, lehetővé téve a csontok egymáshoz dörzsölését, és fájdalmat, duzzanatot, valamint mozgási nehézségeket okoz. 

Egy 191, térdízületi gyulladásban szenvedő ember bevonásával végzett 3 hónapos vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a csirkeporcból származó kollagén napi adagja jelentősen csökkenti a fájdalom, a merevség és a fizikai diszfunkció markereit.

Egy 12 hetes vizsgálat pedig 139, térdfájdalmakkal küzdő sportoló esetében hasonló eredményeket mutatott. Azoknál, akik napi 5 gramm kollagént szedtek, jelentősen mérséklődött a fájdalom intenzitása tevékenység közben, és csökkent a további kezelések iránti igény.

Zöldségekkel lesz az igazi
Fotó: grandriver / Getty Images Hungary

Segíthet megelőzni a csontvesztést

A kollagénbevitel javíthatja a csontképződést és a csontsűrűséget posztmenopauzás nőknél.

Egy 1 éves, 102 nő bevonásával végzett vizsgálat úgy találta, hogy napi 5 gramm kollagénpeptid – a lebomlott kollagén egyik formája – bevétele növelte a csont ásványianyag-sűrűségét és szintézisét, miközben csökkentette a csontok lebomlását, összehasonlítva a kontrollcsoporttal.

Hasonlóképpen, egy 39 nő bevonásával végzett vizsgálatban azok, akik kollagénkiegészítőt szedtek, szignifikánsan kisebb csontsűrűség-csökkenést mutattak, mint a kontrollcsoport. A kutatók úgy vélik, hogy a kollagén biztosíthatja ezeket a hatásokat, mivel a csonttömeg egyik fő alkotóeleme.

A lehetséges hátrányok

A csirkehúst gyakran rántva tálalják, ami nagyjából lenullázza a lehetséges előnyöket. A rántott ételek transzzsírsavakat (TFA) tartalmaznak, ami a szív egészségét károsító telítetlen zsír.

A TFA növelheti a gyulladásjelzők, az összkoleszterin, a trigliceridek és az LDL (rossz) koleszterin szintjét, miközben csökkenti a HDL (jó) koleszterint. Ez viszont fokozza az érelmeszesedés vagy a plakk felhalmozódásának kockázatát a vénákban, valamint a szívroham esélyét is növeli. Ezenkívül a TFA összefüggésben áll a prosztata- és mellrák megnövekedett kockázatával.

A rántott csirke tehát tartalmazhat egészségtelen zsírokat, szénhidrátokat és fölösleges kalóriákat. Bizonyos csirkefajták is erősen feldolgozottak, és a feldolgozotthús-fogyasztás negatív egészségügyi hatásokkal jár.

Csirió!
Fotó: Simon Bremner / Getty Images Hungary

Hogyan együk?

Most már csak az a kérdés, hogyan készítsük el kedvenc alapanyagunkat annak érdekében, hogy a szervezetünk egészségéért és ne ellene dolgozzon. 

Íme néhány a legjobb választások közül:

Ha a csirke lábát nagymamádhoz hasonlóan szívesen felhasználnád, jó ha tudod, hogy a leves és a csirkepörkölt is isteni lesz vele. Ha pedig egy kicsit izgalmasabban készítenéd el, főzd vietnámi módra gyömbérrel, fokhagymával, halszósszal, szójaszósszal és rizsecettel. Ha egy kis csilit és barna cukrot is adsz hozzá, még különlegesebb lesz, és nem is kell más köret hozzá, csak egy nagy adag, zöldfűszeres párolt rizs.

Grillcsirke. A grillezett csirke gyors és egészséges módja lehet a fehérjebevitel növelésének. Fontold meg, hogy néhány zöldséget is a grillre dobj, így máris remek köretet készítettél mellé. Egy kevés joghurtos-kapros öntet is elfér a tetején – a padlizsánnak különösen jól áll ez a dresszig.

Natúr, sült csirke. A csirke sütése egy nagyon kevés olajjal vagy épp sütőzacskóban, zöldségekkel nagyszerű hétvégi vacsoratipp, különösen, ha az ember fogyni próbál. Amellett, hogy alacsony zsír- és kalóriatartalmú, fontos tápanyagokban is gazdag lesz a végeredmény.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.