Az agy képes megnyújtani az időt: sci-fibe illik a felfedezés

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy az emberi agy nem pusztán érzékeli, hanem aktívan alakítja is az időérzékelést – olyannyira, hogy néha meg is hajlítja a valóságot. Egy friss kutatás szerint bizonyos helyzetekben az agy képes „megnyújtani” az időt, mintha a pillanatok tovább tartanának, mint a valóságban. Ez a felfedezés azt sugallja, hogy az idő nem csupán egy külső dimenzió, hanem belső élmény is, amit a tudatunk formál.

A tanulmányban a résztvevőknek gyorsan mozgó vizuális ingereket mutattak, miközben agyi aktivitásukat figyelték. Az eredmények szerint az agy képes úgy manipulálni az érzékelt időtartamot, hogy a gyors események lassabbnak, a lassúak pedig gyorsabbnak tűnjenek. 

Sci-fibe illően működik az agyunk

Ez az agyi „időtorzítás” leginkább akkor fordul elő, amikor az ember intenzív figyelmi vagy érzelmi állapotban van – például veszélyhelyzetben, erős izgalom vagy meglepetés hatására. A kutatók szerint az agy ilyenkor „többet vesz fel” az eseményekből:  

Idézőjel ikon

sűrűbben dolgozza fel a beérkező információkat, ezért tűnik úgy, mintha több idő telt volna el.

Az élmény ugyanakkor szubjektív – a valóságos idő nem változik, csupán az agy „felbontása” módosul, mint amikor egy film lassított felvételben játszódik le.

Az agy megfigyelésével jobban megérthetik az idő működését is
Fotó: Solskin / Getty Images Hungary

Máshogy érzékeljük az időt

Ez az elmélet új megvilágításba helyezi az emberi időérzékelést. A pszichológiai és neurológiai kutatások eddig is kimutatták, hogy

Idézőjel ikon

az időérzék szorosan összefügg az emlékekkel, a figyelemmel és az érzelmekkel,

most azonban úgy tűnik, az agy képes aktívan „átírni” az idő tapasztalatát.

A felfedezés nemcsak tudományos, hanem filozófiai kérdéseket is felvet: ha az agy ennyire rugalmasan kezeli az időt, akkor mennyire lehet objektív a valóság, amit érzékelünk? A kutatók szerint az idő érzése végső soron belülről jön – vagyis az agyunk teremti meg azt az „idővilágot”, amiben élünk.

Ha kíváncsi vagy rá, mért lehet más íze a teádnak, mint ahogyan azt megszoktad, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!
Címkék
Életem agy idő sci-fi

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.