Bár sokan berzenkednek attól, hogy idős rokonaikat szükség esetén gondnokság alá helyezzék, komoly anyagi károkat kerülhetnének el azzal, ha így tesznek. A demens betegeket ugyanis számos alkalommal kiforgatják a vagyonukból a csalók.
A demencia, a szellemi képességek fokozatos leépülése tömegeket érint. Elég egy kedves, frissen feltűnt ismerős a színen, hogy ne csak a rokonunk állapota miatt kelljen aggódnunk, a helyzetet kihasználók ki is foszthatják a betegségben érintetteket, könnyedén átiratva ingatlanjaikat saját nevükre. A Sonline utánajárt, mit tehetünk, hogy ezt megelőzzük.
Jellemzően ismerősnek, szomszédnak adják ki magukat azok az emberek, akik a demens betegek környezetében feltűnnek kedveskedve, ételt szállítva, vagy éppen néhány ügyes-bajos hétköznapi tevékenységbe besegítve nyerik el áldozataik szimpátiáját. Amikor pedig a kapcsolat egy bizonyos szintre fejlődött, ellenérték nélkül a saját nevére írattatják az ingatlant, amiben a beteg él.
Így előzd meg, hogy átverjék demens rokonod
Akár teljes anyagi csődbe is kerülhet egy-egy érintett idős ember, ha a rokonai mit sem sejtenek arról, hogy épp állapotára tekintettel készülnek kifosztani, sokszor csak a későbbi hagyatéki eljárás során derül ki az, hogy már semmi nem volt az elhunyt nevén. A lap által megkérdezett ügyvéd szerint
ha szükséges a gondnokság alá helyezés, az egyfajta védőhálót is jelent idős szeretteink számára, nem megbélyegző diagnózist.
A vagyont ugyanis később már nehéz visszaszerezni, a cselekvőképtelenség megállapításával együtt kijelölt vagyoni gondnok, ami nem azonos egy ápolóval, ugyanakkor rendkívül szigorú szabályok szerint jár el a demens ember minden vagyonával kapcsolatban, legyen szó
- a bankszámlán lévő nyugdíjról,
- a megtakarításokról,
- vagy egy lakás kiadásából származó bevételről,
hiszen a gyámhatóság felé kell elszámolnia.
Bár a saját rokonunk ellen egy ilyen bírósági eljárást elindítani lelkileg is nehéz lehet, dr. Fóris Kálmán arról is tájékoztatott, hogy annak eredményét jegyzik a földhivatalnál is, így nem fogják tudni idegenek nevére átíratni az ingatlant sem.
A bíróság egy orvosszakértő bevonásával mondja ki a végszót arról, hogy az idős ember mennyire képes az önálló cselekvésre, összegezte a szakember.
A jogrendszer mindig az egyéni állapotot vizsgálja, a cselekvőképtelenség deklarálása nem feltétlenül korlátozást jelent.
- Korlátozott cselekvőképesség esetén a beteg a mindennapi, kisebb horderejű ügyeit továbbra is intézheti, de nagyobb vagyoni döntéseket már nem hozhat, egy ingatlant sem adhat el.
- Teljes cselekvőképtelenség esetén azonban semmiféle jogi vagy pénzügyi döntésben nem járhat el önállóan a rokon.
A hagyatéki eljárásokban tavaly bekövetkezett változásokról az alábbi a cikkünkben olvashatsz.
