Titkolnák a magyar munkáltatók, ki mennyi fizetést kap

Olvasási idő kb. 2 perc

A magyar munkáltatók jelentős többsége, illetve a hazai munkavállalók fele nem támogatja az Európai Unió (EU) bértranszparencia irányelvét. A támogatottság hiánya a szakértők szerint abból fakad, hogy nem jól értelmezik az irányelvet, amelyet 2026. június 7-ig be kell vezetni Magyarországon is.

A Profession.hu közleménye szerint a hazai vállalatok mindössze 10százaléka ismeri részleteiben az irányelvet, míg 15,5 százalékuk még nem is hallott róla. A félreértéseknek köszönhetően és annak, hogy az irányelvet nem ismerik, a cégek háromnegyede (75 százalék), a munkavállalók fele (51 százalék) nem támogatná a bértranszparenciát. 

A munkaadók és a munkavállalók is titkolnák a fizetést

Mint arról már korábban a Dívány is írt, a bértranszparencia-irányelv elsődleges célja a nemek közti bérkülönbségek felszámolása.

A munkavállalók fele sem ért egyet azzal, hogy kiderüljön, mennyi a fizetés egy adott munkakörben
Fotó: Andrzej Rostek / Getty Images Hungary

Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az EU-ban a nemek közötti átlagos bérkülönbség 12 százalék, Magyarországon pedig 17,8 százalék volt. Az irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a nemzeti jogba az EU tagállamaiban, idehaza azonban ez a folyamat még nem történt meg. 

Cégek és munkavállalók félelmei 

A kutatás szerint a cégek elsősorban a felmerülő bérfeszültségektől tartanak, arra számítanak, hogy a munkavállalók így könnyebben hasonlítják össze a béreket és feltételezhetik, hogy a piacon máshol jobban fizetnének nekik. 

A munkavállalók pedig magánügyként tekintenek a fizetésekre, és a rosszindulatú pletykáktól, a munkahelyi légkör romlásától tartanak.  

A sajtóközlemény kiemeli, hogy nem az egyéni bérek nyilvánosságra hozatala a követelmény, hanem egy átlátható bérstruktúra kialakítása, vagyis a munkavállalók az átlagos bérszinteket láthatják majd, nem a konkrét fizetéseket. 

Emellett a bérmegjelölés a hirdetésekben akár 50–60 százalékkal több jelentkezőt vonzhat a szakértők szerint, ennek ellenére a cégek 57 százaléka még soha nem adott meg bért álláshirdetéseiben. 

A kutatás szerint minden tizedik munkavállaló nehezen érti a saját munkahelye bérezési rendszerét, így a világos, átlátható kommunikáció sokat segíthet abban, hogy csökkenjen a várható cserélődés. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?