Ez az oka annak, hogy az emberek nagy része jobbkezes

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Evolúciós és kulturális oka is van annak, hogy a világon mindenütt több a jobbkezes ember, mint a balkezes.

Ugyan jobbkezes emberből jóval több van, mint balkezesből, de akár kétkezes is lehet valaki. Most annak igyekeztünk utánajárni, hogy vajon mi az oka annak, hogy a Föld minden pontján jóval elterjedtebb a jobbkezesség, mint bármely más lehetőség.

Már a régészeti leleteken is látszik, hogy zömmel jobbkezesek forgatták azokat. A jobb- és balkezességet vizsgáló egyik elmélet szerint a jobbkezesség tanult folyamatok eredménye. Az emberiség mintegy 85-90 százalékának napjainkban is a jobb keze domináns, s ugyan némely területeken akár 10-15 százalékos is lehet a balkezesek aránya, az, hogy ők bárhol is többségben legyenek, nem ismert.

Az igazi kétkezesség pedig csak elvétve fordul elő. 

A legtöbb ember világszerte jobbkezes
Fotó: INDEX

Ezért jobbkezesek az emberek

Sokáig azt hitték, a domináns kéz nevelés kérdése, ez volt a "szebbik kéz" használatának időszaka, amikor az oktatás részét jelentette a rossz kézről való leszoktatás, 

Idézőjel ikon

a jobbkezességre való átszoktatás.

Egyes afrikai és ázsiai régiókban még mindig szokás ez, ugyanis a bal kezet tisztátalannak tartják. Az is kiderült azonban, hogy a már a balkezességet is megengedő társadalmakban is hasonló a kézhasználati arány, így elkezdték vizsgálni, vajon mi lehet az oka annak, hogy

zömmel a jobb kezünket használjuk. 

Egészen apró kortól megfigyelhető a jobb kéz dominanciája
Fotó: Tara Moore / Getty Images Hungary

Már a magzatoknál is figyelték, melyik oldaluk a domináns

Az ultrahangos vizsgálatok során kiderült, hogy a magzatok jelentős része a 10. hét környékén a jobb kezét mozgatja inkább, 15 hetesen pedig a jobb kisujjukat kezdik el szopni, vagyis a jobbkezesség egy genetikai alapminta lehet. A kutatók szerint ez nem egy, hanem tucatnyi gén közös munkásságának eredménye. 

Clyde Francks agykutató szerint a balkezesség egy fejlődési folyamatban bekövetkezett eltérésnek, a molekuláris környezet másságának köszönhetően alakul ki. A kézdominanciával foglalkozók a tanulási, mintakövetési folyamatok mellett egy másik elméletet is megfogalmaztak, mely szerint a szív bal oldali elhelyezkedése, és annak védelme a harcok során szintén a jobbkezesség felé terelte az embereket. A csekély számú balkezesnek épp a kiszámíthatatlanság adhatott előnyt a túlélésre, ezért sem nőtt számuk nagyobbra sehol. 

Idézőjel ikon

S bár hosszú évtizedeken, évszázadokon keresztül igyekeztek átszoktatni a balkezeseket a jobb kezükre,

ma már tudjuk, számos tanulási folyamat akadhat meg emiatt, hiszen a kézdominancia az idegrendszerben is kódolt tulajdonság, melybe nem lehet büntetlenül beleavatkozni. 

A tanulási nehézségekről, és a lehetséges megoldásokról ebben a cikkünkben olvashatsz. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.