Ezt te is rosszul tudod a sóról: kedvenc ételeid tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben

Olvasási idő kb. 2 perc

A túlzott sófogyasztást évtizedek óta a szív- és érrendszeri betegségek egyik legnagyobb okozójának tartják, most azonban egyre több tudós szerint nem biztos, hogy a túl kevés só bevitele egészségesebb lenne. Bár a legtöbb országban az emberek közel kétszer annyi sót fogyasztanak, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánl, új kutatások szerint a túl alacsony bevitel is növelheti a szívbetegségek kockázatát.

Úgy tűnik, a titok nem a teljes megvonásban, hanem a mértékletes középút megtalálásában rejlik. A WHO jelenleg napi legfeljebb 5 gramm sót javasol (vagyis 2 gramm nátriumot), míg az amerikai irányelvek 2,3 grammnál húzzák meg a határt. Ezzel szemben az emberek átlagosan 8–10 grammot fogyasztanak naponta. 

Ezekben az ételekben van a legtöbb só

A legtöbben nincsenek is tisztában vele, hogy a sóbevitel nagy része nem az asztali sóból származik, hanem a feldolgozott ételekbőlkenyérből, szószokból, sajtokból vagy készételekből. Egyetlen nagy adag mozis popcorn például akár egy teljes napi sómennyiséget is tartalmazhat.

A feldolgozott ételek tartalmazzák a legtöbb sót
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Ennyi sót kellene fogyasztanunk

A túlzott sófogyasztás és a magas vérnyomás közötti kapcsolatot régóta bizonyítják a kutatások: a WHO szerint évente közel 1,9 millió haláleset köthető a túlzott nátriumbevitelhez. Egy elemzés szerint

Idézőjel ikon

napi 5 gramm többleti sóbevitel akár 17 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 23 százalékkal a stroke kockázatát.

Ezzel szemben, – például Japánban és Finnországban –, ahol visszafogták a sófogyasztást, drasztikusan csökkent a sófogyasztáshoz köthető halálesetek száma.

Mi lehet az aranyközépút?

Az utóbbi években több tanulmány is arra utal, hogy a túl kevés só sem feltétlenül egészséges. Egy 130 ezer embert vizsgáló kutatás szerint a napi 7,5 grammnál kevesebb sót fogyasztók körében is nőtt a szív- és érrendszeri betegségek aránya. A kutatók szerint a legbiztonságosabb mennyiség a napi 3–6 gramm közötti sóbevitel lehet. Ennek oka, hogy a nátrium a szervezet számára alapvető ásványi anyag:

Idézőjel ikon

segíti a tápanyagok szállítását és az idegrendszeri működést, hiánya pedig szintén problémákat okozhat.

A legtöbb szakértő szerint azonban ezek az új kutatások nem elég meggyőzőek: sokuk kis mintán alapulnak, és gyakran hibásak a mérési módszereik. Francesco Cappuccio, a Warwicki Egyetem kutatója szerint minden hiteles adat arra utal, hogy a sóbevitel visszfogása csökkenti a vérnyomást, függetlenül attól, hogy ki mennyit fogyasztott korábban. A szakértők abban egyetértenek, hogy a teljes megvonás nem célravezető, ám a legtöbb embernek így is jóval kevesebb sót kellene fogyasztania a megszokottnál. 

Ha kíváncsi vagy a szörnyű trend terjedésére, amely a magyar gyermekeket is érinti, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünketis.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.