Ezt te is rosszul tudod a sóról: kedvenc ételeid tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A túlzott sófogyasztást évtizedek óta a szív- és érrendszeri betegségek egyik legnagyobb okozójának tartják, most azonban egyre több tudós szerint nem biztos, hogy a túl kevés só bevitele egészségesebb lenne. Bár a legtöbb országban az emberek közel kétszer annyi sót fogyasztanak, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánl, új kutatások szerint a túl alacsony bevitel is növelheti a szívbetegségek kockázatát.

Úgy tűnik, a titok nem a teljes megvonásban, hanem a mértékletes középút megtalálásában rejlik. A WHO jelenleg napi legfeljebb 5 gramm sót javasol (vagyis 2 gramm nátriumot), míg az amerikai irányelvek 2,3 grammnál húzzák meg a határt. Ezzel szemben az emberek átlagosan 8–10 grammot fogyasztanak naponta. 

Ezekben az ételekben van a legtöbb só

A legtöbben nincsenek is tisztában vele, hogy a sóbevitel nagy része nem az asztali sóból származik, hanem a feldolgozott ételekbőlkenyérből, szószokból, sajtokból vagy készételekből. Egyetlen nagy adag mozis popcorn például akár egy teljes napi sómennyiséget is tartalmazhat.

A feldolgozott ételek tartalmazzák a legtöbb sót
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Ennyi sót kellene fogyasztanunk

A túlzott sófogyasztás és a magas vérnyomás közötti kapcsolatot régóta bizonyítják a kutatások: a WHO szerint évente közel 1,9 millió haláleset köthető a túlzott nátriumbevitelhez. Egy elemzés szerint

Idézőjel ikon

napi 5 gramm többleti sóbevitel akár 17 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 23 százalékkal a stroke kockázatát.

Ezzel szemben, – például Japánban és Finnországban –, ahol visszafogták a sófogyasztást, drasztikusan csökkent a sófogyasztáshoz köthető halálesetek száma.

Mi lehet az aranyközépút?

Az utóbbi években több tanulmány is arra utal, hogy a túl kevés só sem feltétlenül egészséges. Egy 130 ezer embert vizsgáló kutatás szerint a napi 7,5 grammnál kevesebb sót fogyasztók körében is nőtt a szív- és érrendszeri betegségek aránya. A kutatók szerint a legbiztonságosabb mennyiség a napi 3–6 gramm közötti sóbevitel lehet. Ennek oka, hogy a nátrium a szervezet számára alapvető ásványi anyag:

Idézőjel ikon

segíti a tápanyagok szállítását és az idegrendszeri működést, hiánya pedig szintén problémákat okozhat.

A legtöbb szakértő szerint azonban ezek az új kutatások nem elég meggyőzőek: sokuk kis mintán alapulnak, és gyakran hibásak a mérési módszereik. Francesco Cappuccio, a Warwicki Egyetem kutatója szerint minden hiteles adat arra utal, hogy a sóbevitel visszfogása csökkenti a vérnyomást, függetlenül attól, hogy ki mennyit fogyasztott korábban. A szakértők abban egyetértenek, hogy a teljes megvonás nem célravezető, ám a legtöbb embernek így is jóval kevesebb sót kellene fogyasztania a megszokottnál. 

Ha kíváncsi vagy a szörnyű trend terjedésére, amely a magyar gyermekeket is érinti, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünketis.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.