Nem bírod elviselni, ha valaki csámcsog? Azt is jelentheti, hogy zseni vagy

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokan kiborulnak az idegesítő zajoktól – a csámcsogástól, a kopogástól, vagy akár a hangos beszédtől. A filozófia és a modern pszichológia szerint azonban ez nem feltétlenül rossz dolog: a zajokra való túlérzékenység akár a kreativitás és a kiemelkedő intelligencia jele is lehet.

Megnyugtatásul; sok történelmi zseni, köztük Immanuel Kant, Marcel Proust, Franz Kafka vagy Charles Darwin is osztozott azon a tulajdonságon, hogy szinte kibírhatatlan volt számukra a zaj. Kant például képes volt elköltözni egy kis kakaskukorékolás miatt, míg Proust a hálószobáját szigetelte le parafával, hogy csendben tudjon dolgozni. A természet hangjait – mint a madárcsicsergés vagy a tenger morajlása – sokan közülük elfogadhatónak tartották, de az értelmetlen zaj számukra az alkotás ellensége volt.

Schopenhauer szerint az idegesítő zaj megöli a gondolatot

Arthur Schopenhauer német filozófus külön esszét szentelt a témának. Úgy vélte, azok, akik érzéketlenek a zajokra, általában kevésbé fogékonyak a művészetre, a költészetre vagy akár a magasabb rendű gondolkodásra. A zajt az alkotás „gyilkosának” nevezte – különösen a korabeli ostorcsattogtatást tartotta elviselhetetlennek (ez kb. megfelel a mai autós forgalom zajának.)

A tudomány szerint ha te sem bírod elviselni az olyan idegesítő zajokat, mint például a csámcsogás, még az is elképzelhető, hogy zseni vagy
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

Mit mond erről a modern tudomány?

A Northwestern Egyetem kutatói szerint valóban lehet kapcsolat a zajérzékenység és a kreativitás között. Azok, akik kevésbé tudják kiszűrni a „lényegtelen” ingereket, gyakran könnyebben kapcsolják össze a látszólag távoli ötleteket – ez pedig elősegítheti az alkotó gondolkodást. Másrészt éppen emiatt, a túl sok felesleges inger könnyen gátló tényezővé is válhat számukra.

Nem mindenkit zavart a hangzavar

Érdekesség, hogy a zajra való érzékenység nem volt minden történelmi gondolkodóra jellemző. Seneca, a sztoikus filozófus például közömbösen viselte a római utcák zaját. Ő azonban kivételnek számított – a legtöbb kreatív elme a csendben találta meg azt a teret, ahol kibontakozhatott.

Ha a matatás zavar, az is lehet, hogy mizokinéziád van, melyről bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.