A mesterséges intelligencia (AI) rohamosan fejlődik, ám ez nemcsak lehetőségeket, hanem komoly kihívásokat is jelent.
Az AI Summit második napján ezekről a kérdésekről hallhattunk szakemberektől és médiaszereplőktől – sokszor nagyon is hétköznapi példákon keresztül.
Hogyan változott meg a hírfogyasztásunk?
Az internet első éveiben a kíváncsiság hajtotta az embereket: böngésztünk, kattintgattunk, új dolgokat fedeztünk fel. Ma viszont sokan inkább olyan tartalmakat keresünk, amelyek megerősítik saját véleményüket – mondta Ziegler Gábor, az Indamédia Network Zrt. vezérigazgatója.
Ez nagy etikai dilemmát okoz a tartalomgyártóknak: olyan anyagokat kell előállítaniuk, amelyek egyszerre vonzóak, de mégsem torzítják el a valóságot. Gondoljunk csak a hangzatos, sokszor túlzó címekre: bosszantónak tűnhetnek, pedig ilyenkor a szerző a figyelmünkért „versenyez”. Ugyanezért fordul elő néha az is, hogy egy mesterséges intelligencia (például a ChatGPT) néha kiszínezi a valóságot – nem szándékosan akar félrevezetni, hanem mert mindenáron szeretne nekünk megfelelni.

A hírfogyasztás módja is teljesen átalakult. Egyre gyakrabban elég nekünk a Google találati oldalának tetején megjelenő rövid összefoglaló, vagy az AI-től kapott gyors válasz. Ilyenkor azonban sokszor már nem kattintunk rá az eredeti cikkre, tehát nem jutunk el a valódi újságíró munkájáig. Ez komoly gondot jelent a kiadóknak, hiszen a tartalom előállítást továbbra is emberek végzik, amely költségekkel jár. Ha azonban egy oldal látogatottsága csökken, az komoly anyagi nehézségeket tud okozni egy szerkesztőség életében.
Amikor az AI segít – focipályán és szerkesztőségben
Az AI azonban nem kizárólag problémát okozhat, rengeteg estben megkönnyíti a tartalomgyártást. Verebély Marcell, az RTL Magyarország kreatív vezetője látványos példát hozott: a Gólkirályság című műsor promójában a játékosok egy tízezres stadionban játszottak – csakhogy a közönséget nem statiszták, hanem mesterséges intelligencia „ültette” a lelátókra. Az előadó kiemelte:
![]()
Ez persze nem úgy működik, hogy egy gombnyomással megjelenik a tömeg: operatőrök, vágók, grafikusok és négy-öt szoftver összehangolt munkájára volt szükség. Azonban ez még így is jóval olcsóbb és gyorsabb volt, mintha tízezer embert kellett volna megszervezni és kifizetni egy forgatási napra.
A szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet: az AI egyelőre nem tud önállóan dönteni vagy rangsorolni a feladatok között. Ezért a személyi asszisztensek és titkárnők munkája egyelőre nincs veszélyben – hiszen ők nemcsak végrehajtanak, hanem priorizálnak, mérlegelnek és problémát oldanak meg. Az AI jelenleg ott tud hatékony lenni, ahol pontosan meg tudjuk neki mondani, mit és hogyan csináljon.

Mire figyeljünk mi, felhasználók?
A nap tanulsága talán az volt, hogy a mesterséges intelligencia nem afféle ismeretlen gonosz erő, ami az életünkre tör és helyettünk gondolkodik, hanem egy eszköz, amely segíthet nekünk – ha okosan használjuk.
Akár híreket olvasunk, akár tévéműsort nézünk, fontos tudni, hogy a háttérben továbbra is emberek dolgoznak, akiknek a munkáját az AI kiegészítheti, de nem helyettesítheti.
Ha kíváncsi vagy az AI Summit első napjának sztárjára, a négylábú robotra, ezt a cikkünket ajánljuk.























