Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nemcsak csökken, látványosan öregszik is Magyarország népessége. Az ENSZ népesedési világnapja alkalmából közzétett jelentése szerint az időskorúak száma már közel két évtizede meghaladja a gyermekkorúakét, és a tendencia várhatóan fokozódik majd. Ezzel az egészségügyi és a nyugdíjrendszer fenntarhatósága is veszélybe kerülhet.
A legfrissebb adatok szerint ma Magyarországon 100 gyermekkorúra – 0–14 éves – 145 idős – 65 éves vagy annál idősebb – jut, vagyis az úgynevezett öregedési index 145 százalék – írja az Economx.
Ez az arány 2062-re akár 210 százalékra is nőhet, amely azt jelenti, hogy több mint kétszer annyi lesz az idős, mint a gyermek.
A 15–64 év közötti, aktív korú lakosság arányát tekintve is jelentős átrendeződés tapasztalható: jelenleg 100 aktív korúra 22 gyermek és 32 idős jut, de az idősek aránya a 2030-as évektől tovább emelkedik majd, főként a Ratkó-nemzedék gyermekeinek nyugdíjba vonulásával.
Folyamatosan csökken a népesség
Mint írják, Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken: az elmúlt 44 évben több mint 1,1 millióval, azaz 11 százalékkal lettünk kevesebben, jelenleg 9 millió 540 ezren élnek az országban. Az ENSZ és a KSH középtávú előrejelzései szerint 2070-re a magyar lakosság száma 7 millió fő közelébe süllyedhet, még a legoptimistább forgatókönyv szerint is legfeljebb 7,5 millióan maradunk.
A népességfogyás nem egyformán érinti az ország régióit: Zala, Békés, Somogy, Tolna, Baranya, Vas, Veszprém és Nógrád vármegyében akár 30 százalék feletti visszaesés is várható 2070-ig, a legkisebb csökkenést Budapesten becsülik, körülbelül 12 százalékra.
Európa az utolsók között
A magyarországi demográfiai csökkenés egyik legfőbb oka a tartósan alacsony termékenység. Noha ez világszerte jellemző, Európa az egyik legalacsonyabb termékenységi rátával rendelkező régió.
Egyedül Afrikában várható, hogy a termékenységi ráta hosszú távon is a népesség szinten tartásához szükséges szint körül marad.
A világon egyébként a születéskor várható élettartam 1950 óta 46 évről 73 évre nőtt, és a század végére 82 év körül alakulhat. Magyarországon azonban az egészségi állapot és halálozási mutatók még mindig elmaradnak az uniós átlagtól. 2023-ban a magyar férfiak várható élettartama 73,4 év, a nőké 79,6 év volt, amely csak kismértékű javulás a járvány előtti szinthez képest.
Veszélybe kerülhet a nyugdíjrendszer
A kedvezőtlen demográfiai kilátások nemcsak társadalmi, hanem gazdasági és szociális szinten is komoly kihívásokat jelentenek. Az időskorúak arányának növekedésével az egészségügyi és nyugdíjrendszerek fenntarthatósága kerül veszélybe, miközben a munkaerőpiacról is egyre több ember esik ki. A demográfiai fordulat elmaradása hosszú távon a gazdasági növekedés ütemét is visszafoghatja.
