A legszívósabb fű sem marad meg – kaktuszmezők boríthatják be Magyarországnak ezt a részét

Olvasási idő kb. 2 perc

A szárazságot legjobban bíró magyar fűfajták sem bírják ki a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein a forróságot és a csapadék hiányát – erre az aggasztó következtetésre jutottak magyar kutatók, akik a 2022-es aszály után vizsgálták a növények életbenmaradási esélyeit.

A Kiskunság jelentős részét homokos-füves puszták borítják. Rendkívül száraz terület, ahol a csapadék hiánya komoly gondokat okoz. Nem véletlen, hogy az ENSZ élelmezésügyi világszervezete hosszútávú előrejelzésében félsivatagi övezetté nyilvánította, kiemelve az elsivatagosodás veszélyét. Ezt támasztja alá az a kutatás is, amelynek eredményeit most hozták nyilvánosságra a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai. Azt vizsgálták, hogy milyen arányban pusztulnak el a különböző fűfajták az aszály következtében – számolt be róla az Agroinform. Az eredmény sötét jövőképet tár elénk. 

„Drasztikus pusztulás” nyitja meg az utat a kaktuszok előtt

A kutatók a két legszárazságtűrőbb őshonos magyar fűfajta, a magyar csenkesz és a homoki árvalányhaj túlélési arányát vizsgálták meg a 2022-es aszály után. Kétszáz, véletlenszerűen kijelölt 4x4 méteres négyzetben mérték föl az élő és az elpusztult füvek arányát.

A mintavételi négyzetek közül 85-ben a növényzet több mint 95 százaléka elpusztult, lényegében nem maradt életben semmi.

Összesen 167 négyzetben a füvek fele nem élte túl az aszályt. „Bár ezek elvileg szárazságtűrő fűfajok voltak, rendkívül drasztikus volt a pusztulás, a 2022-es aszály már az ő tűrőképességüket is meghaladta” – mondta Csecserits Anikó, a kutatás vezetője. 

Már 2022-ben lehetett kaktuszt fotózni Magyarországon – például Kunbaracs közelében
Fotó: Szabó Réka / Index

Durvább az idei aszály Magyarországon, mint a 2022-es volt

A facsoportok környékén, valamint a buckák északi lejtőin sokkal jobb volt a helyzet: itt a füvek 80-90 százaléka életben maradt. A kutatás eredményei sötét jövőt jósolnak: a fátlan területeken teljesen eltűnhetnek a füvek, és helyüket inváziós növények vehetik át. Ez azért is különösen valószínű, mert a HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai jelentése szerint az idei aszály túltett a 2022 augusztusi szárazságon is. Hétfőn azt írták: „vasárnap érte el tetőfokát a szárazság hazánk területének 95%-án súlyos vagy nagyfokú mezőgazdasági aszállyal. Ilyen nagy területen,

Idézőjel ikon

ekkora mértékű szárazság 2022 augusztusában sem volt”.

A HUN-REN kutatói szerint sosem látott fajok terjedhetnek el Magyarországon. „Ha az állandósuló aszályt már a leginkább szárazságtűrő őshonos évelő fűfélék sem lesznek képesek elviselni, ott marad a nyílt terület, amelyet szabadon elfoglalhatnak a még szárazságtűrőbb idegenhonos inváziós növényfajok, például a homoki prérifű vagy kaktuszfajok” – szerepel elemzésükben. Hozzátették: „az őshonos fajok pusztulása hatalmas lehetőséget kínál a biológiai invázió számára”.

 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.